Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.] Kazinczy Gábor
Nagyajtai Cserei Mihály históriája

BEVEZETÉS



Minekutána a kuruczoknak erőszaktételi miatt már egynehány esztendőtől fogva házainkból ki kellett bujdosnunk, és én is ide Brassóban recipiáltam volna magamot feleségemmel, gyermekeimmel együtt, nem levén mivel töltenem az időt, ugy fogtam ez iráshoz, in anno 1709, die 16 mensis decembris Bolonyai kapu felett való utczában való szállásomon, Aranymíves Miklós házanál.

Én Miklósvár-széki Nagy-Ajtai Cserei Mihály, életemnek negyvenegyedik esztendeje után.

A magyar nemzet Isten csudálatos vezérlésiből miképpen jött ki Scythiából két ízben, és sok véres harcok után mint telepedett le Magyarországban; sok száz esztendők múlva mi formában tért meg a keresztény hitre, és a keresztény magok nemzetekből álló királyok alatt minemű nevezetes dolgokat viseltenek, épen Mátyás király halálaig: megírta deák nyelven Antonius Bonfinius olasz nemzetből álló historicus, kinek historiája méltó olvasásra, noha, mint pápista ember, sok fabulákkal elegyíti irását, de miraculis sanctorum; de azokat az igaz református ember, a minthogy el nem hiszi, ugy könnyen praetereálhatja.

Mátyás dicsőséges magyar király holta után (kivel együtt megholt a magyar nemzetnek minden szabadsága), Lengyel László magyar király ideitől fogva való dolgokat éppen II. Rudolfus német császár és magyar király ideig egy seculum elforgása alatt, legderekasabban írásban hagyta Istvánfi Miklós magyarországi vice palatinus; mely historiában nevezetes dolgokot olvashat, aki akar, a magyar nemzet dolgairól. Igaz dolog, néholt ő is, vagy nem akart, vagy nyavalyástól nem is lehetett, mint német directiója alatt lévő embernek a historicusok igaz szabadságával élni, akiknek mindenkor igazat mondani s írni szükség, hazudni penig vagy valamelyik résznek hizelkedni tilalmas. Mindazáltal, aki több historiákot olvasott a magyarok dolgairól (mivel írtanak mások is, mint: Turóczi, Sambucus, magyarok, és Piaseccus lengyel historicus, úgy a nagy hirű s nagy emlékezetű erdélyi urak: Bethlen Farkas, Bethlen Elek), könnyen meg tudja választani az igazat a hamistól, a valóságot a hízelkedéstől.

Az erdélyi dolgokot, mivel a mohácsi siralmas conflictusig Erdély a magyar korona alatt volt, a fent megnevezett historiákból megérthetni; minekutána a magyar koronától elszakasztatott és különös fejedelemség alá jutott. Első János magyar király és erdélyi vajda idejétől fogva Bethlen Gábor fejedelemségre való választásaig: mind Istvánfi Miklósból, mind a fenn nevezett urak historiáiból bővön megláthatni.

Bethlen Gábor viselt dolgairól egyéb irást nem láttam, hanem néhai Kemény János fejedelem maga kezivel írt historiát láttam s olvastam az öreg Teleki Mihály udvarában. Irt néhai Mikó Ferenc úr is maga kezével egy darab historiát Báthori Zsigmond, Bocskai István, Székely Mózses, Basta, Mihály vajda és Báthori Gábor erdélyi fejedelmek viselt dolgairól; mely historiát leirván, nálam is megvagyon.

Bethlen Gábor holta után, Bethlen Istvánnak, Brandenburgica Catharinának, az Első és Második Rákóczi Györgynek, Barcsai Ákosnak, Kemény Jánosnak, Rhédei Ferencnek erdélyi fejedelmeknek viselt dolgairól épen az Első Apaffi Mihály erdélyi fejedelem választásaig, vagyon igen szép historia deák nyelven az öreg Bethlen Jánostól íratva.

Vagyon más historia is deákúl, sub titulo: Historia Ecclesiarum Transylvanicarum, iam inde a primordio Gentium, segesvári lutheranus paptól, Haner Györgytől íratott: nálam is megvagyon; mely historia, noha többire az eklézsiai dolgokról tractál, vadnak mindazonáltal szép politicumok is benne.

Vagyon más kis historia is, szebeni királybirótól, Frank Bálinttól iratott, de a többire csak az Erdélyben lévő szászok origojáról tractál; az is nálam megvagyon.

Első Apaffi Mihály erdélyi fejedelem ideitől fogva, micsoda fátumokon forgott Erdélynek dolga, nem láttam még senkinek írását in publico, noha tudom s hallottam, hogy sokan írtanak s írnak maig is, nevezetes nagy elmeű emberek, s kétség kivül, ha az idő mostohasága megengedi, közönségessé is teszik irásokat.

Én historiát írni nem akarok, mert ha akarnék is, ahhoz való capacitásom nincsen, bízom másokra, nálamnál jobbakra s tudósabbakra, hanem a heverést megúnván ennyi hosszas bujdosás alatt, Apaffi Mihály idejétől fogva rövideden, de merem jó lélekkel mondani, hogy igazán, amit vagy más igaz hazafiaitól s azoknak hiteles relatióiból, vagy magam bizonyosan tudtam s experiáltam s experiálok minden napon, azokat írtam le, senkinek sem nem hizelkedvén, sem penig, ahol a dolognak igazsága s valósága ugy kivánta, nem kedvezvén. Magamon esett dolgokat is, amennyire eszemben jutnak az elmultak, leírtam; hogy akik Isten akaratából successoraim lesznek, azokból tanuljanak, és lássák: mennyi változásokon forgatott Isten engedelméből e rosz világ engemet. Ahol az esztendők eszembe jutottak, igazán felírtam, ahol nem tudtam, inkább akartam tudatlanságomat megvallani, mint ex praesumptione kevélykedve hazudni.