Kiadásunk a Névtelen Vár 1877-i első kiadásának szövegét veszi alapul.

Szövegváltozatok szempontjából a Jókai Mór összes művei. Nemzeti Kiadás-t vettük figyelembe.

E regény kiadása is a jelen kritikai kiadás 1. kötetében, a Kiadásunk főbb elvei címen és Az aranyember kiadásához írt, a sorozat minden kötetére érvényes helyesírási elvek szerint készült.

Az alábbiakban csak azokról a jellegzetes eltérésekről adunk áttekintést, amelyek írásmód tekintetében fennállnak az első kiadás és a jelen kritikai kiadás között.

Az alábbi szavak régi „o”-ját változtattuk „ó”-ra: oh, alol, ovatos, morikálás, sohajt.

Az ismerős, legelöbb, tör szavak „ö”-jét „ő”-re írtuk át.

Az elől, kitüntetés, kuszált, megfordul, nyit, órrol, sikerül, sima, tüzes szavakban a hosszú magánhangzót a mai AkH értelmében rövidre cseréltük ki. (A -ból, -ből ragokat az 1877-i kiadás igen gyakran hosszú magánhangzóval írja.)

Az alábbi szavak írásánál a rövid mássalhangzós alakok helyett a mai hosszú mássalhangzós formákat alkalmazzuk: ahoz, boszant, boszuság, boszu, boszuállás, csengetyü, ehez, épen, galy, jösz, -kép, -képen, köny, meny (ég) restel, rosz, sokal, sülyed, sülyeszt.

A lőjőn, nőjönt, vijjon szavakat a mai helyesírás szerint írtuk át. Az AkH-nak megfelelően módosítottuk az alábbi szavak írásmódját is: aféle, britt, feltser, hegyke, lekell, mingyárt, porcellán, szakál, szakgat, utánna, vajjon. (Egyébként a felsorolt szavak írásmódja többségükben már az első kiadásban sem következetes, nemegyszer már ott megtaláljuk a mai formákat is.)

Ugyancsak a mai helyesírás szerint változtattuk meg az alugyék, fenmarad, higyje, játszék, kevésbbé, keztyü, lélekzet, mindgyárt, nefelejts, podgyász szavakat.

Általában Jókai igen sok francia szót, nevet használ. A magyar szóhasználatban is előfordulókat magyar helyesírással írtuk, pl. márki. Ahol eltér a francia helyesírástól a szó írásalakja, ott az érvényben levő francia helyesírási szabályok szerint írtuk át a szót.

Néhány tulajdonnév, mint pl. Amelie, Leon, Lisett, Sophie, Themire írásában is, bár ezek következetesen ebben az alakban szerepelnek, egységesítettük: részben a francia helyesírásnak megfelelően, részben a magyar használat szerint.

Magyar és idegen földrajzi nevek írásában a régi helyesírással adtuk a helyneveket, csupán Barsmegye, Győrmegye, Somogymegye, Vasmegye, Zalamegye alakokat választottuk szét a mai helyesírásnak megfelelően. Az idegen földrajzi nevek, mint pl. Corsica, Páris, Tyrol szintén a mai helyesírási alakban kerültek a JKK-ba.

Megjegyezzük még, hogy a Jókai Mór összes művei. Nemzeti Kiadás szövege az első kiadástól eltérően önkényesen minden fel igekötőt föl-re, minden monda igealakot mondá alakra változtatott. Ezeket minden esetben visszaállítottuk az eredetire, de a szövegváltozatokban esetenként külön nem közöljük.