A Névtelen Várban is szerepel a Jókai-regények néhány olyan motívuma, amelyek másutt is megtalálhatók.
Az általánosan ismert és a legtöbb Jókai-regényben szembetűnő hőstípusok, a tudásban, áldozatvállalásban, férfiasságban kiváló alakok közül Vavel Lajos, amint azt a korabeli kritikák is megállapították (L. Irodalom), Adorján Manasséra, Tatrangi Dávidra hasonlít. De ugyanúgy hasonlítható – mint Sőtér István rámutat – idealizmusában, eszmét szolgáló aszkézisében Berend Ivánhoz, Jenőy Kálmánhoz és Rab Rábyhoz. Thémire – Katalin kezdetben a Kőszívű ember fiai Alphonsine-jával mutat rokon vonásokat. A regény kezdete az a szituáció, amikor belépünk Thémire szalonjába, szintén emlékezetünkbe idézi Alphonsine-ék bécsi szalonját, ahol komplottot szőnek a magyar szabadságharc ellen.
Sátán Laci figurája részben hasonlítható az eredeti rossz természetüket levetkező és válságos helyzetben hősi tettet végrehajtó olyan alakokhoz, mint Boksa Gergő A kőszívű ember fiaiban, legfőképpen azonban a szabadságharc Rózsa Sándorához. Jókai közvetítette Rózsa Sándorhoz Kossuth amnesztia-levelét, amint erről Az én életem regényében beszél. Az alapjában becsületes, de a körülmények miatt vagy testi rútsága miatt bűnre kényszerített bűnöző egyébként kedvelt romantikus motívum. Jókainak Nepean-sziget című első megjelent elbeszélésében már éppen ez a típus szerepel.
A csatatéren lefolytatott párbaj motívuma megtalálható a A kőszívű ember fiaiban is (Baradlay Richárd és Palvicz Ottó között); a Szeretve mind a vérpadigban Vak Bottyán és Ocskay László között.
Az „audiát” – patvarista alakja szerepel többek között a Hétköznapokban, a Kárpáthy Zoltánban és az Eppur si muovéban.
A nagy tűz-katasztrófa különböző formákban, de nagyon sokszor tér vissza a Jókai-regényekben: így Az elátkozott családban, A tengerszemű hölgyben, bányatűzként a Fekete gyémántokban.
A kis Amélie-hez hasonlóan fertőzött lelkű gyermek a Páter Péter Cupidója.
Az inszurrekcióról másutt is ír Jókai néhány utalásban. Mindenekelőtt a Magyar Nemzet Története c. munkában (a 787 és 817. l.-on.) (1902) – Sonkolyi Gergelyben azon gúnyolódik, hogy Sonkolyi 1809-ben nagyon beletanult a futásba. – A Hétköznapokban is van néhány utalás az inszurrekcióra. – Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben c. kiadványban Jókai írta Az inszurgens c. kis részt.