Tétel adatlapja
CÍMLAP
Keveházi László
"A kereszt igéjét hirdetni kezdtem"

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Bevezetés
A Sztárai-kutatás története
"Bár tsak valaki a Sztárai ügyét felfogná"
A 19. századi irodalomtörténeti kutatás
Sztárai kora
Magyarország Mohács után
A Perényi család "históriája" és megítélése
Sztárai kora - Sztárai szemével
Perényi és a reformáció
"Török világ Magyarországon"
A reformáció terjedése az országban

Sztárai Mihály élete
Sztárai származása
Siklós
Pádua
Sárospatak
A küldetés
Laskó
Tolna
Újra Laskón
Gyula
A pataki évek
Pápa
Sopron
Sztárai halála
Az életpálya summája

Sztárai Mihály szolgálata
A misszionárius
A püspök
A költő
A drámaíró
História Perényi Ferenc kiszabadulásáról
Sztárai műveinek keletkezési kronológiája
Befejező vagy vitaindító következtetések

Függelék
Hivatkozások jegyzéke
Személynévmutató
Helynévmutató



Előszó

Egyháztörténeti tanulmányaim kezdete és vége Sztárai Mihály. Még teológus voltam, amikor élete már megragadott engem. Tanulmányaim végeztével Sólyom Jenő professzorom irányításával kezdtem a levéltárunkban kutatni, akkor, amikor ő annak kényszerű, de lelkes dolgozója és kutatója lett. Később más irányú egyházi szolgálatom "elcsábított" ettől a témától, de kőszegi nyugdíjas éveimben visszatértem hozzá. Ezekben az években Fabiny Tibor professzor ösztönzött kutatásaim befejezésére és írásba foglalására.

Munkámat adósságtörlesztésnek is érzem, hiszen erről a nagy reformátorról összefogó monográfia még nem jelent meg. Pedig "éppúgy úttörő jelenség a hódoltsági magyar területen, mint Dévai a két Pannoniában" - írja róla Zsilinszky Mihály A Magyarhoni Protestáns Egyház Története című összefoglaló művében. S úttörő jellegén túl a hódoltságban neki adatott az egyház újjászervezésének óriási feladata is.

S akkor még nem szóltunk munkájának irodalomtörténeti jelentőségéről, hiszen mindhárom műnemben (líra, epika, dráma) nagyot alkotott, s mindhárom területen az elsők között volt. "A magyar reneszánsz irodalom felvirágoztatója" írja róla tisztelettel Nemeskürty István.

De megkapott az életében felsejlő, tragikusnak nevezhető vonás is. A régi - katolikus - egyházzal győzelmesen vitázott, százhúsz gyülekezetet alapított, s azok első püspöke volt. De a reformáció svájci vagy "helvét" irányával szemben már nem tudott győzni. El kellett hagynia Baranyáját, s onnan kezdve élete minden állomásán védekező szerep jutott neki.

Ki volt ez a harcos reformátor és költő, később megtört ember? Ez az írás erre szeretne választ keresni, alakját, műveit kibontani, s összegyűjteni azt, ami ma tudható róla.

Hálásan emlékezem azokra a professzorokra, akik ösztönöztek munkámban, s hogy kiknek tartozom köszönettel, az kiviláglik majd jegyzeteimből. De külön meg kell említenem Balázs Mihály szegedi irodalomtörténész professzor és Korányi András munkatársam nevét, akik munkámat jó szívvel, türelemmel átnézték, lektorálták. Legfőképpen pedig köszönöm feleségem türelmét, segítőtársi készségét, biztatását.

Szívből kívánok mindenkinek örömöt az olvasásban, a következő nemzedéknek pedig kedvet a további kutatáshoz.

A szerző


×