Bevezetés

A trónért való küzdelmek változatos kora, mely Magyarországot a végzetes mohácsi csata után földúlta, az általános zűrzavar a nyugatról és délről betört idegen hadak által elpusztított és pártokra oszlott országban kedvező alkalmat nyújtott a vállalkozó és kétes jellemű szerencsevadászoknak, hogy többé-kevésbbé magasra tűzött czéljaik megvalósításán munkálkodhassanak.

E kalandorok egyik legérdekesebbike bizonynyal Gritti Lajos. A velenczei doge e fattyúszülötte, később konstantinápolyi kereskedő, oly ügyesen tudta használni tehetségét és pénzét, hogy képes volt magát a török szultán egyik elsőrendű tanácsadójává felküzdeni, hogy képes volt a fényes porta politikai ügyeit a velenczei köztársasággal, Szapolyai Jánossal, sőt a világuralomra törekvő Habsburgokkal vezetni és így a trónvillongások által feldúlt Magyarországon olyan befolyásra tudott szert tenni, hogy rövid ideig úgy látszott, mintha az Árpádok koronája egy olasz ékszerkereskedő fejét is ékesíthetné.

Mint csaknem királyi hatalommal felruházott kormányzó, mint a neki lekötelezett és ingatag királynak inkább gyámja, semmint helytartója, mint a hatalmas Ibrahim basa benső barátja és a nagy Szolimán szultán "megvásárolt rabszolgája", a sors váratlan fordulatai által magasra emelt emberek módjára, minden veleszületett furfangossága daczára sem értett a viszonyok kellő megítéléséhez. Midőn olyan jogokra tartott igényt a portánál, a milyenekkel felruházni sohasem akarták, midőn a tárgyaló felek, úgy János, mint Ferdinánd pártjának bizalmát önmaga iránt felkölteni sehogysem bírta és midőn végre tényleges hatalmát a leggonoszabb és legveszedelmesebb tettekben merészelte érvényesíteni, - terveit megsemmisülten látva, kellett a meggyesi mezőn megsiratatlanúl és megboszúlatlanúl a gonosztevő halálával bűnhődnie.