CÍMLAP
|
1480-1534 TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés.
I.
A fölemelkedés.
II.
Politikai előzmények.
III.
Az 1529-iki hadjárat.
IV.
Országos kormányzóság.
V.
A hatalom tetőpontján.
VI.
Esztergom és Buda.
VII.
A konstantinápolyi tárgyalások.
VIII.
A katasztrófa.
Függelék.
A szerkesztő utószava.
Jegyzetek
Bevezetés
A trónért való küzdelmek változatos kora, mely Magyarországot a végzetes
mohácsi csata után földúlta, az általános zűrzavar a nyugatról és délről
betört idegen hadak által elpusztított és pártokra oszlott országban
kedvező alkalmat nyújtott a vállalkozó és kétes jellemű
szerencsevadászoknak, hogy többé-kevésbbé magasra tűzött czéljaik
megvalósításán munkálkodhassanak.
E kalandorok egyik legérdekesebbike bizonynyal Gritti Lajos. A velenczei
doge e fattyúszülötte, később konstantinápolyi kereskedő, oly ügyesen tudta
használni tehetségét és pénzét, hogy képes volt magát a török szultán
egyik elsőrendű tanácsadójává felküzdeni, hogy képes volt a fényes porta
politikai ügyeit a velenczei köztársasággal, Szapolyai Jánossal, sőt a
világuralomra törekvő Habsburgokkal vezetni és így a trónvillongások által
feldúlt Magyarországon olyan befolyásra tudott szert tenni, hogy rövid
ideig úgy látszott, mintha az Árpádok koronája egy olasz ékszerkereskedő
fejét is ékesíthetné.
Mint csaknem királyi hatalommal felruházott kormányzó, mint a neki
lekötelezett és ingatag királynak inkább gyámja, semmint helytartója,
mint a hatalmas Ibrahim basa benső barátja és a nagy Szolimán szultán
"megvásárolt rabszolgája", a sors váratlan fordulatai által magasra emelt
emberek módjára, minden veleszületett furfangossága daczára sem értett
a viszonyok kellő megítéléséhez. Midőn olyan jogokra tartott igényt a
portánál, a milyenekkel felruházni sohasem akarták, midőn a tárgyaló felek,
úgy János, mint Ferdinánd pártjának bizalmát önmaga iránt felkölteni
sehogysem bírta és midőn végre tényleges hatalmát a leggonoszabb és
legveszedelmesebb tettekben merészelte érvényesíteni, - terveit
megsemmisülten látva, kellett a meggyesi mezőn megsiratatlanúl és
megboszúlatlanúl a gonosztevő halálával bűnhődnie.