Tétel adatlapja
CÍMLAP
Váray Károly
Örökké hasít az ideg

TARTALOM



Te céda
Fájdalmam
Tűzzé válik az arany trónotok
Habzó szájjal
Könnytavakba belefúnak
Lazul a világ
Milyen úr az
Fának kérge őrzi-e még
Holtan nézlek titeket
Az utolsó aranyamat
Én a kicsi
Ha gonosz vagyok
A posztkommunizmusba
Molynak született
A szeretet megtanít
Láthatatlan kutyabőrbe
Hűvösebb reggelen
Volt egyszer egy szúrós kóró
A szegénység évekig küszködik
Nagy gálya a lelkem
Táncol a magyar
Zongorabillentyűk, zongorabillentyűk
Ez az asztal
Húztam vontam tiszta lelkem
Keresem magamban, hol az öregség
Se test, se lélek vagyok
Körülnézett Álmos, letette kardját
A magyarság furcsa érték
Van kinek álmait csak a szél viszi
A télben megpihent
Őseink lóra tették
Tisztázat
Mint színes mátyásmadár
Gazember kormány Urak
Bolond vagyok
Tisztaszívű felhők gyűlnek az égen
Szép ez az élet
Kis Jézuska, kis Jézuska
Elföldeltük a hitet, a kardot
Csak, ha már teleszívta magát
Ha a lelked már hazát talált
Szaporodik a testben az ólom
Mit ér a hatalmas hűvös palota
Vagyonért kuncog a szerelem
Én vagyok a víz
Rohan a világ széttépni a földi álmot
A szívednek édes álmát
Földi vagyok
Oly nagy volt a szerelem
Nem lehet úgy élni
A szívnek lombjai
Én vagyok a patkány, a patkány
Rám borult az éj fátyla
A meztelen éj
Milyen a szabadság
Ki vagyok én
Magyarnak tenyerében
Buckákat építettem ezrével
Zavarjátok el a vezéreket
Nincs már napfelkelte
Azt hiszi, mindent tehet a hatalom
Tavaszi éji ágon
Ránk borul az ígéretek földje
Kinyitottam álmaim ajtaját
Kint tombol a szél
Megyek a régi úton
Amikor kék ruháját leveti az ég
Szívemben szél támad
Itt van kezemben a régi fény
Beszennyeztétek lelkemet
Ember már szólni nem mert
Te, hó alól kibúvó
A szívekben csak egy karácsonyfa van
Szép tavaszi bárány felhős ég alatt
Gyertek, gyertek igazhitűek
Üss csak üss
Azt hitte a magyar
Berúgott a tél
Hajlik a nagy magyar jegenye
Gubbaszt a szívem
Elindultam végre
Már megbocsátottam
Lesz-e még
Milyen hosszú
Te álomromboló
Halasi csipkeköd lebegett a réten
Előttem jár a halál
A halál sem hülye
Botladozva, csúszva-mászva
Nem mindenki fér át
Nagy piros jóleső loccsanás
Csak egy könnycsepp
Szívemben csend, lelkemben nyugalom
Minden, ami első volt
Szépek a szirmok
Tűnjetek éveimnek árnyai
Sáros vad rinocérosz gondjaim
A szeretet bölcsőt keres magának
Egyszer csak
Vagy én
Azt hiszik a szüzek
A nagy sivatag izzó testére


×