HASONMÁSOK SZÖVEGE.


MÁTYÁS KIRÁLY NÉMET LEVELE A SZÁSZ VÁLASZTÓHOZ. KELT 1462 MARTIUS 25.



1. Wir Mathias von gots gnaden zu Hungern, zu Behem Kunig etc. Embieten

2. den hochgebornen. || Fursten vnsern besunderlieben Ohemen vnd Swegern hern

3. Ernnsten des heiligen Romischen Reichs Ercz || Marschalhen Kurfursten vnd

4. Albrechten gebruedern herczogen zu Sachssen lanndgrauen in Doringen || vnd Marggrauen in Meissen vnsern fruntlichen gruss vnd was wir liebs vnd guts.

5. vermugeu beuor. || Hochgeborne Fursten, Wir czweiueln nicht, oder es sey nicht

6. Allain ewer lieb sunder aller Kristenhait || als vns bedunkht vnuerpolgren die gross

7. vntrew die der Erczbischoue zu Gran vnd sein

Bruder der von || Funftkirchen mit anndernn Irnn helffernn vns und vnserm Kunigkrich erczaigt, den wir dann

8 von || solher siener verhanndlung in vnser vennkhnuss genommen vnd seine

9. Gslosser belegt habenn dauon dann || ewer lieb lanng zeschreiben wer, doch ee

10. wir derselbwen ewer lieb durch annder vnser schreiben solh Ir || hanndlung vnd vntrew enntdekhen, schreiben wir hiemit und tun ewer lieb zewissen, daz vns

11. Ange- || lanngt ist, wie derselb von Funftkirchen im weiter sein vntrew villeicht

12. durch ewer lieb Furstentumb || vnd gebiet, vns vnd vnserm Kunigkrich zu

13. schaden beatrachten vnd veint auf vns fuernn wolde Ii darumb bitten wir auf dashochst

14 vnd wir kunnen vnd mugen ewer lieb, dieselb welle vberall in || denselbnn ewernn Furstentumben vnd gebieten berueffen lassen, wo man denselben von

15. Funftkirchen be- || tretten mocht, daz man In dann als ainen solhen verreter

16 zu hannden neme vnd vns den zu schikhen || wellen. Darinn erczeigt vns ewr

17. lieb sunder fruntschafft daz wir vmb dieselb, wo des not wurd, || allczeit gern verschulden wellen. Geben zu Ofen am Eritag nach dem palm Suntag Anno

18 domini etc. || LXXII vnser Reich des Hungarischen etc. im funffczehennden vnd des Behemischen im dritten Jaren.

19. Ad commissionem propriam

20. domini Regis

(Hátlapján.)

Den Hochgebornnen Fursten vnsern besunderlieben Ohemen vnd Swegern hern Ernnsten des heiligen Romischen Reichs Erczmarschalhen Kurfursten vnd Albrechten Gebruedern herczogen zu Sachssen lanndgrauen in Doringen vnd marggrauen in Meissen.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELE A PÁPÁHOZ. KELT 1478 OCTOBER 28.



1. Beatissime pater, domine clementissime, post devotam mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Prout sanctitati vestre iam sepius supplicavi.

2. ita supplico et nunc devotissime et instanter, ut Sanctitas Vestra in facto Prutenorum iam tandem finem facere et bullas absolutionis eorum

3. Absque ulteriori procrastinatione expediri committere dignetu. Nisi enim incursu Polonorum et gravi bello nunc lacesserentur, et fidei

4. debitum ac status illorum miseratio me urgeret, non tantisper molestarem pro ea bulla sanctitatem vestram, que respiciat oculis clementibus

5. illius calamitosi ordinis statum et labores meos, quos pro eius defensione suscepi et inposterum suscepturus seum, velitque absque difficultatione

6. Ampliori bullam ipsorum committere expediri, ut et ego habita bulla possim eis faxilius succurrere. Quo nichil salubrius, neque illorum statui

7. conservande magis efficacius, neque rebus meis commodius sanctitas vestra hoc tempore facere posset, prout oratores mei, qubus ea de re latius

8. scripsi, Sanctitati Vestre coram declarabunt. Revocavi autem non sine bonis et arduis causis alterum oratorum meorum, Mariottum

9. Senilem, et scripsi ei, ut impetrata hac bulla in facto Prutenorum, eam secum ad me perferat, et insuper instet apud Sanctitatem Vestram, ut factum

10. privationis Strigoniensis, quod Sanctitati Vestre reverendissimus dominus Alariensis, nuper legatus ad inquisitionem super eo faciendam missus, a nobis reversus

11. ordine rettulit, dignaretur sanctitas vestra executioni demandari: et commisi prefato oratori meo, ut utramque rem expeditam ad me

12. referret. Obsecro itaque eam obnixe, quatenus velit et bullam Prutenorum, et factum Strigoniensis ita brevi determinare Sanctitas Vestra, ut orator

13. meus ad me utrumque propediem perferre possit. Quo beneficio nichil mihi gratus Sanctitas Vestra in presentiraum facere posset, preter hoc

14 enim quod multis me curis et sollicitudinibus relevabit, et illus ordinis periculo obviabitru, et Sanctitas Vestra faciet me sibi ex obligato magis

15. magisque in dies obligatum. Altissimus conservet Sancitatem Vestram incolumem et felicem ecclesie sue sancte regimini et augmento.

16. Datum Bude, XXVIII. de Octobris, anno domini etc. LXXVIII., regnorum nostroum anno Hungarie etc. vigesimo primo. Bohemie vero decimo.

17. Eiusdem vestre sanctitatis devotus filius Mathias rex manu propria.





MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.


ÖNÁLLÓ KÉPEK:



Mátyás király színnyomatú arczképét a laxenburgi cs. és kir. palotában őrzött eredeti festményről, mely a XVI. század elején készűlt, rajzolta Dörre T.

A vajda-hunyadi lovagtermet dr. Czobor fénykép-felvétele után rajzolta Cserna Károly.

Mátyás király aranypecsétes oklevelét a pozsonyi káptalan birtokában lévő eredetiről adjuk.

Belgrád várát a Szávaparttól Tittelbach L. úr rajza után közöljük.

Az 1462. évi békekötés emlék-serlege Németujhely város kincstárában őriztetik. Frigyes császár és Mátyás czímere, valamint az 1462. évszám, mely rajta látható, igazolja dr. Mayer József azon föltevését, hogy a serleg az 1462. évi békekötés emlékére készűlt. Rajzát Dörre T. készítette.

A kassai dóm déli részét, mely Mátyás idejében készült, Cserna Károly vette fel.

A Pliva vízesését a jajczai várhegygyel, valamint Jajczát Barcsai úr szivességéből Landau fényképfelvétele után Cserna Károly rajzában adjuk.

Mátyás király 1462. febr. 10-ki oklevelének eredetije az Országos Levéltár oklevél-kiállításában őriztetik, 38. sz. A.

Mátyás király szobra, melyet három fölvételben adunk, a Bautzen (Budissin) városában (ma a szász királysághoz, egykor a cseh koronához tartozó lausitzi tartomány területén) létező emlékműről vétetett. Ezen emlék az úgynevezett ortenburgi vár tornyán van. E várat Mátyás 1483-ban újra építtette, az építés 1486-ban fejeztetett be s a király ülő szobrával díszíttetett fel. Az emlékről beható tanulmányt írt Wenzel Gusztáv az Archaeologiai Közlemények I. kötetébe, s ott közölte az emlék rajzát is. Ezen emléket társulatunk közbenjárására a száz kormány restauráltatta s mi az ekkép nagy gonddal restaurált szoborról készűlt rajzokat adjuk azon fotographiai felvételek nyomán, melyeket hazánkfia, lászlófalvi Velics Lajos követségi titkár úr, Mayer Ottó cs. és kir. udv. fényképész által, külön e czélra készűlt állványok segélyével, kizárólag e vállalat számára saját költségén, készíttetett. A mely hazafias szívességért és áldozatkészségért e helyen is köszönetet mondunk.

II. Pius Anconába érkezik a keresztesháborút hirdetni (Rafael és Pinturicchio falfestménye a sienai Piccolomini-féle könyvtárban.)

Olmütz látképét, a boroszlói városházában az első emeleten levő díszes gót ajtót Mátyás czímerével, rajzolta Dörre Tivadar.

Mátyás királynak Albert szász herczeghez 1472-ben intézett levelének eredetije a drezdai államlevéltárban őríztetik.

A Beatrix királyné ifjukori arcképét feltüntető mellszobor Dreyfusz párisi műgyűjteményében őrizettik. A n. Múzeum régiségtárában levő gypszöntvény után készűlt a fénynyomat.

Az 1473-ban Budán nyomatott magyarországi krónika utolsó lapja M. N. Múzeum könyvtárának példányából vétetett.

Az 1488-iki Thuróczy-féle krónika azon lapja, mely Mátyás arczképét viseli, és megválasztatásáról szól, a budapesti egyetemi könyvtár példányából vétetett.

A bécsi szent István-templom belsejének rajzát Dörre T. készítette.

Mátyás király és Beatrix domborművű egykorú arczképei a bécsi cs. és kir. régiségtárban őriztetnek.

Mátyás királynak 1478. october 28-án IV. Sixtus pápához írt levelének eredeti példánya a velenczei állami levéltárban őriztetik.

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:



A czímlapot a wolfenbüteli «Synesii Platonici de Vaticiniis Somniorum» czímű Corvin-codexhez kötött «Marsilii Ficini Epistolarum III & IV» czímü munka első lapjáról Cserna Károly rajzolta.

A keret belsejében levő rajz Thuróczy krónikájának czímlapjáról vett hasonmás.

A Szilágyi és Hunyadi családok czímereit körítő díszitményt egy Corvin-codex lapja után Cserna Károly készítette.

A kezdőbetűk a budapesti egyetemi könyvtárban s a Nemz. Muzeumban őrzött Corvin-codexekből vétettek.

Mátyás szülőházát Kolozsvárott, a vajda-hunyadi várnak a Hunyadiak által épített részletét, a Corvin-codex zárókapcsát, a második könyv kezdőképén a magyar és bosnyák czímert körítő részleteket, a kassai mécstartót Mátyás korából, Trencsén várát s a második könyv záróképét (a brüsseli Corvin-codex után) Cserna Károly rajzolta.

Podjebrád arczképét a laxenburgi «Franzensburg»-ban levő gyűjteményből s Hradsin várát a természet után Dörre Tivadar rajzolta.

Nándor-Fejérvárnak állítólag 1521-iki rézmetszetének eredetije a belgrádi muzeumban őriztetik. Rajzolta Tittelbach L. úr.

A Czillei-kapu Belgrádban s a háttérben látszó alsóváros a nevezetes «Nebojsze» toronynyal, melyben a foglyok kivégeztettek, valamint Simontornya, fénykép után készültek.

Mátyás palotáját Budán Schedel közel egykorú krónikájából adjuk.

Zrednai Vitéz János arcképét a N. Múzeumban őrzött (de kétes hitelességű) egykorú mellszoborról közöljük.

III. Frigyes császár arczképe a bécsi cs. és kir. régiségtárnak «effigies Imperatorum» czímü képsorozatából vétetett.

Szendrő várát a dunai oldalról Tittelbach L. úr rajzolta.

A Pliva völgye Jajczánál. A rajz azon vadregényes tájat tünteti föl, melyet a 130. lapon leírva találunk, előtérben a Pliva hatalmas vízesése, a háttérben balfelől Jajczának Pijavicza nevezetű külvárosa. A baloldali sziklák mögött régi vár romjai szemlélhetők. Ezen sziklákról a hagyomány szerint nagymennyiségű ágyút és lőszert vettetett Mahomed szultán a Verbász folyamba, mikor (1463 vagy talán 1464) Mátyás király seregeinek közeledéséről értesült.

Jajcza várát és a várost, valamint a Pliva völgyét a híddal s Piavicza helységgel, Barcsai úr szivessége folytán, Landau fényképfelvétele után Cserna Károly készítette.

Hunyadi János pecsétje (1450) Dl. 14,379 sz., Czillei Ulrik pecsétje (1455) Dl. 24,765. sz., Mátyás nagy pecsétje (1464) Dl. 15,222. sz., Zápolyai Imre pecsétje (1476) Dl. 17,866. sz. Az Országos Levéltár diplomatikai osztályából vétettek.

III. Calixtus pápa érme, Friedländer «Die Italienischen Schaumünzen» 135. 1. XXIV. tábla 3. II. Piusé (1460-ból) ugyanonnan 135. lap XXIV. tábla 5. s Mohamedé szintén a 163. lap XXXII. tábla, – vétettek. Ezen legutolsó érem Bertoldus, Donattelli tanítványának munkája.

A harmadik fejezet élén álló Mátyás és Beatrix arcképeket a wolfenbütteli codexben levő festmények után s a díszítményeket a brüsseli Corvin codexből Cserna K. rajzolta.

Zvornik és Srebernik várát Kállai Béni csász. és kir. pénzügyminister úr által eszközölt felvételek alapján, melyeket ő nagyméltósága szives volt a vállalatnak átengedni, közöljük.

Sforza Ferencz arczképét a Sperandio által vésett éremről adjuk Friedländer: «Schamumünzen stb.» czímű munkájából. Köriratja: FRANCISCVS SFORTINA VICECOMES DVX MEDIOLANI QVARTVS.

Mátyás király pajzsát Magyarország s a Hunyadi-ház czímerével a Bécs-városi fegyvertárban őrzik. Brünn látképét, a brünni városház kapuját, Olmütz városházát, s a részleteket az olmützi városházból Magyarország s a Hunyadi-ház czímerével, Görlitz város czímerét s kapuját, a boroszlói városházát Dörre Tivadarnak a helyszínén eszközölt eredeti felvételei és a rajzai után adjuk.

Mátyás király arczképe – a harmadik fejezet záróképe – a wolfenbütteli codexből van véve.

A negyedik fejezet élén álló Mátyás és Beatrix arczképeket a wolfenbütteli codexből, a díszítményt a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött egyik Corvin-codexből Cserna Károly rajzolta.

Kázmér lengyel király arczképe a krakkói székesegyházban levő síremlékéről Krieger J. ottani fényképész felvétele. A felvételhez az engedélyt a krakkói tud. Akadémia régészeti bizottsága adta meg.

IV. Sixtus arcképe Ganzalotti által vésett éremről, Friedländer: «Schaumünzen» czímű könyvéből közöltetik.

IV. Sixtus levele, melyet 1475. decz. 5-én Frigyes császárhoz intézett, Bécsben a titkos levéltárban őriztetik.

Szabács várát 1872-ben természet után készűlt rajzról Titelbach L. által készített másolat után adjuk. Szabács romjait a szerémi oldalról természet után Pržié Sándor úr rajzolta.

Ferdinánd nápolyi király arczképe Summonte: «Historia della cittá e regno di Napoli» czímű mű IV. kötet (Nápoly 1749.) 269. l-ról közöltetik.

Mátyás király érme, Müntz: «La Renaissance, Paris 1885.» czímű művéből vétetett.

Dengelegi Pongrácz János pecsétje az Orsz. Levéltár Dl. 17035. sz. A. őríztetik, köriratja: S IOH(AN)IS PONGRACZ DE DENGELEG WOYVODE. A monyorókeréki Elerpach János pecsétje szintén Orsz. Ltár Dl. 20827 sz. A. őríztetik, köriratjában már csak az ELERPACH vehető ki tisztán. A Szentgyörgyi Zsigmond pecsétje (Dl. 24551. sz. A.) köriratja S SIGISMVNDI COMITIS A SANCTO GEORGIO ET. BOZIN. – II. Frigyes választófejedelem pecsétje Stillfried: «Kloster Heilsbronn. Berlin 1877» czímű munka 135 lapjáról vétetett. Köriratja: SIGILLVm FRIDERICI DEI GRatiA MARCHIONIS BRAnDenBVGGIEnSIS BVRGGRAVII NVRENBERGE(n)SIS.

Beatrix arczképét (a IV-ik fejezet záróképe) a brüsseli codex után közöljük.

Az ötödik fejezet élén álló s a császár Ausztria és Bécs czímereit ábrázoló rajzot Cserna Károly készítette.

«A régi várkastély Bécsben» czímű rajz Weisz «Geschichte Wiens» czímű művéből vétetett. Ugyanonnan van Bécs 1483-iki látképe, (a klosterneuburgi prépostság kincstárában őrzött egykorú festmény után).

A németujhelyi várkastélyt és várkaput a helyszínén Dörre T. rajzolta.

Zápolyai István és Imre arczképei a szepesi székesegyházban levő Zápolyai-sírkápolna egykorú síremlékeiről vétettek. A síremlékek teljes rajza az «Archaeologiai Értesítő» 1890-iki évfolyamában jelent meg.

A Báthori-család czímerét a nyirbátori ev. ref. templomban levő egykorú domborműről Dörre T. rajzolta.

A zárókép Hyppolit érsek czímerét adja az ő pecsétéről. (Orsz. Ltár Dl. 20,197) rajzolta Cserna Károly.

A hatodik fejezet czímképe, Beatrix királyné családi czímerét és Corvin János czímerét ábrázolja.

Azon lap, mely Beatrixet a mint Bergamoi Fülöp munkáját neki felajánlja, az olasz szerzetes «De claris mulieribus» czímű, Beatrixnek dedicált munkájából vétetett.

A bautzeni Mátyás-emlék részlete az eredetiről felvett fénykép után készűlt.

A brüsseli Corvin-codex czímlapjának részletét Müntz: «La Renaissance» czímű munkájában levő heliogravürról adjuk. A «Szabács viadala» hősköltemény egykorú kézirata, melyből töredéket adunk a M. N. Múzeum könyvtárában őriztetik.

Mátyás kardjáról, mely a bécsi arzenálban őrizetik Dörre készítette a rajzot.

Kinizsi Pál pecsétje (Dl. 18,929.) Báthori Istváné, melynek körirata: SIGILLUM COMITIS STEPHANI DE BATHOR IUDICIS CURIE REGIE (Dl. 19,104) Magyar Balázs zöld függőpecsétje, melynek körirata: SIGIL BLASII (H)UNGARICI (Dl. 2485.) Arragoniai János szentszéki követének körirata: (IOANNES CARDINALIS DE ARRAGONIA) (Dl. 18,166) az Orsz Ltár diplomatikai osztályából vétettek.

VIII. Incze pápa érme Friedländer munkájából vétetett, Mátyás király pénzeit a N. Múzeum birtokában levő eredetiekről Malachovszky Nándor rajzolta. Esztei Hyppolit érem a N. Múzeum tulajdonát képező s az eredetiről vett főszöntvény után készűlt. Mátyás király érmét a Ráth György gyűjteményben levő eredeti példányról adjuk.

AZ ALÁÍRÁSOK ÉS OKLEVELEK KELTE:



Zsigmond király 1409. okt. 19. (Dl. 9599). Hunyadi János kormányzó 1446 (Dl. 13936). Vitéz János 1453. január 30. Czillei Ulrik 1455. jun. 24. (A bécsi titkos levéltárban). Podjebrád aláírása 1452. jun. 14. (Körmöcz városi levéltár). Hunyadi László 1453. márcz. 30. (Pozsony város ltár). V. László 1456. ápr. 7. (Dl. 24764). Carvajal bíbornok 1458. márcz. 9. (Dl. 15219). Az 1458. jan. 12-ki egyezségi okirat. (Dl. 15206). Mátyás első rendelete 1458. febr. 12. (Sopron város levéltár). Országh nádor első rendelete 1458. jul. 30. (Dl. 31691). Hunyadi Jánosné 1458. jan. 20. Frigyes császár 1463. jul. 19. (Dl. 18137). Mátyás Jajczán 1463. decz. 24. (Dl. 29518). XI. Lajos s Merész Károly burgundi fejedelem aláírásai a bécsi titkos ltárban őrzött eredetiek után közöltetnek, Beatrix királynéé pedig az Orsz. Ltár eredetijéről Frigyes császárnak a szász herczeghez intézett levél eredetije a drezdai királyi levéltárban őriztetik. Proszniczi János püspök aláirása (Dl. 24770.) Corvin János névaláirása (Dl. 19669.) az Orsz. Ltár eredetieiről vétettek.




HátraKezdőlap