Bevezetés

Az a férfiú, kinek életpályáját szándékozom megvilágosítani, hazai történetünk azon csekély számú kiváló alakjai közé tartozik, kik a hatalom magaslatára nem az emelkedés rendes lépcsőin, nem a születés kedvezései vagy a fejedelmi kegy által megnyitott úton jutottak föl, hanem a tömegek rokonszenvének, ragaszkodásának köszönhették sikereiket.

Ilyenek a várnai csata és a mohácsi vész között lefolyt nevezetes időszakban tünnek föl legelőször. A nagy katasztrófák hatása alatt a köznemesség széttépi a járszalagot, melyen az udvari méltóságokat viselő urak négy századon át hagyományos irányok s nem egyszer önző czélok szolgálatában vezették. Elutasítja régi vezéreit és rajongó lelkesedéssel keres új eszmények megvalósítására új embereket.

A várnai csatát követi Hunyadi Jánosnak kormányzóvá, a mohácsi vészt Zápolyai Jánosnak királylyá megválasztatása. Közbeesik Szilágyi Mihály rövid kormányzósága és Hunyadi Mátyás dicsőséges uralkodása.

Ezekhez a nagynevű parvenükhöz csatlakozik Werbőczi István. A köznemesség vállain emelkedett ő is; de egyedüláll abban a tekintetben, hogy a népszerűséget és vele a politikai vezérszerepet tudománya és ékesszólása varázsával hódította meg.

Miként egykor Athén, Róma, Bizancz örökhírű szónokai és jogászai: szintén mély és tartós hatást gyakorolt tevékenységével nemzete közéletére. Államférfiak, bírák és tudósok, negyedfél századon át érvényesítették politikai elveit, hirdették közjogi tanait, itéltek jogszabályai szerint. Korona és nemzet meghajoltak tekintélye előtt.

Ennek daczára életrajzát a mai napig senki sem írta meg. A mulasztás pótlására ez a könyv a legelső kisérlet, mely ennélfogva hiányaiért elnézésre számíthat.