60 éves lettem. Visszatekintettem. Előre nem kell, azt látja megannyi gyermekem csillogó szemével a szemem.

Gyönyörű képek jöttek elő, e könyvemnek először azt a címet adtam: Szeretetháza. Egy új város. És hogy én alapítom. Aztán mégse ez lett belőle, mert a mai közállapotok sok haragot is kiváltanak bennem, nem akarok hazudni, nem vagyok Gandhi sem.

E könyv válogatás azon korábbi nyolc könyvemből, amelyeknek műfaját kritikus barátaim számomra nagy megbecsülést jelentő módon a "lírai regény" fogalmában határozták meg.

E művek 1998-2007 között jelentek meg, s valóban, életem új szakaszának mérföldkövei: Szem, fényvesztés, Valaki dobog a szívemen, Haza szerelem, Istentelenül, Jókedvedben teremtettél..., Az élet túlsó oldala, Summa, Az ég felé.
v Örök hálám gyermekeimnek, akik az életem értelmét jelentik. Feleségeimnek, akik - igaz, felváltva - mindig mellettem álltak.

Szüleimnek, akik megajándékoztak a végtelen élettel. És olvasóimnak, akik nekem a barátaim, mégha nem is láttuk egymást. Érzem, hogy szeretnek, és ez akkor is jó, ha netán nincs így.

Mint megannyi könyvemben, e Dallamban is köszönöm festőművész öcsém, Gubcsi Attila festményeit, grafikáit, valamint Levente fiamnak a támogatást.