Előszó

...

A tisztelt olvasó most egy olyan "fura" írásokat tartalmazó könyvet tart a kezében, melyben a racionalitáshoz szokott illetve szoktatott önmagunk számára paradox módon többségükben racionális ismeretek segítségével van megmagyarázva a racionalitás merev elve szerint megmagyarázhatatlan avagy "kifürkészhetetlen". A változatos témájuk ellenére is szorosan összefüggő rövid fejezetekben elsősorban tehát a tárgyi ismereteink révén van megérthetővé téve a racionális észjárás szerint igazán nem is létező, nagyobb "felével" láthatatlan, viszont mégiscsak azzal a részével együtt teljes világ, és annak igaz valósággal egyedül csak maga rendelkező egyetlen irányítója.

Az írások azonban az előbbiek miatt nem csak hogy "furák", hanem bizonyos értelemben "fúrók" is, ugyanis azok figyelemmel olvasva rendre újabbnál újabb lyukakat képesek fúrni a mára már majd az egészében tárgyivá vált gondolkodásunk által magunk önmagunk elé emelte szellemi tudatlanságunk egyre vastagabb és magasabb falába. A lényegében azonban így is csak szűk résnyieknek bizonyuló kémlelő lyukakon átnézve viszont, ha ugyan csak vázszerűen is, de egy kevéske bepillantást nyerhetünk a láthatatlanba, a számunkra eddig még ismeretlenbe, vagyis az igazán teljes valóság nagyobbik részébe.

Az "egy szál" önmagunk létezése számunkra már racionálisnak azaz valóságosnak tűnik, és szilárdan állítjuk is, hogy ezen állításunk valóban igaz, ámde csak "váltig", vagyis igazából csak a legelső jelentősebb változásig. Ha ugyanis a képzeletünk segítségével eltüntetjük a bennünket minden irányból körülvevő és a "körébe" egyben be is fogadó mindenséget, akkor ez a korábban még megdönthetetlennek tűnő előbbi állításunk szinte egycsapásra kétségessé fog válni. Ez esetben ugyanis, hiába is tiltakozunk ellene, az előző állításunk máris csak a velünk együtt létező mindenség létezésével együtt bizonyul igazán igaznak. A körülöttünk érezhető mindenség eltűnésével tehát a korábbi önmagunk fölötti "létezés-igenlésünk" az előtte még velünk együtt szintén létező viszonyítási pontok elvesztésével egyből bizonytalanná válik, vagyis az állításunk szinte azonnal elveszíti az előbbi igazát, azaz az igazságának korábbi valóságát.

...

A könyv elsősorban tehát azért íródott, hogy mindamellett, hogy a helyes irányba fordíthatja az igazán teljes világ szellemi részével még nem, vagy nem eléggé foglalkozó emberi tudatok figyelmét, egyben felhívja azon emberek figyelmét is a helyes útra, akik arról még csak letérni szándékoznak. Ugyanakkor azonban éppen olyan erővel azokét is, akik esetleg már véglegesen is elkötelezték magukat a maguk választotta helytelen út végigjárására. Mégpedig azért, hogy nehogy még csak véletlenül is végleg elveszhessenek, azaz még már csak feltételes vagy lehetséges "rosszaknak" se lehessenek jók a mindenség számára. Elrettentő példákra ugyanis igenis szükség van még a "mindenség" számára is, hogy minden benne "résztvevő" tudatnak legyen miből okulnia a minden fizikai idők teljes végezetéig. Az írások így tehát elsősorban és utolsósorban is mindenkihez egyaránt szólnak.

Higgyék tehát nyugodtan csak el a helytelenül gondolkodók is, hogy mint mindenkinek nekik is sokkal jobb mindenkor az egész illetve teljes közösség számára, és pedig igazán hasznosnak lenni, mintsem mindig csak a saját hasznukat keresve minden legjobb dolgot mindig csak az önző önmaguk és szűk csoportjaik számára megtartani. Ennyi súlyos fizikai terhet ugyanis, de ugyanúgy az azokkal kapcsolatos negatív szellemi terhet sem, oda a láthatatlan világba, mint ahogyan eddig sem lehetett, ezután sem fog sikerülni átvinni. Még tehát nekik, magukat nagy tudományúnak valló, a szintén Istentől kapott képességeik, vagy a hozzá már itt a külvilágban szerzett tudományuk illetve gazdagságuk révén nagy hatalmúvá, vagy nagy hatalmúvá is vált embereknek sem. Mi egyszerű emberek az ilyen helytelen mentalitású emberekkel szemben egy dolgot azonban bármikor megtehetünk, hogy a mindig elsősorban őket kiszolgáló szolgaságunk során végül ne válhassunk a saját érdekükben akár még fizikailag is bármikor "elfogyasztható" áldozatukká is. Ez a dolog pedig a szellemi világról való helyes tudás elsajátítása. Ha ugyanis a helyes tudást illetve ismereteket egyaránt minden megszerezzük, akkor még ha egyenlőre testileg nem is, de szellemileg már biztosan visszaszereztük tőlük a bennünket is jogosan megillető, már azonban azon hatalmunkat is, mellyel már képesek leszünk akár föléjük is kerekedni, ha eljön az ideje. Annyit azonban mindenképpen elérhetünk vele, hogy többé már soha nem lehetnek képesek igazán ártani nekünk, mert attól fogva az "Erő" már mindörökre velünk lesz.

A könyv tehát segíthet nekünk abban, hogy a bennünket is ugyanolyan jogosan megillető hatalmunkat akár "magunk" is visszavehessük, de egyaránt segíthet az azt jogtalanul "bitorlóknak" is a helyreigazodáshoz. A könyv tehát egyaránt mindenkinek ajánlott! Kérem, hogy ha az írások már a kezükben vannak, akkor olvassák is el azokat, higgyék el mindenképpen megéri!