CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
ESZTERGOM III. BÉLA-KORI ANTIKIZÁLÓ FEJEZETTÍPUSAI
I. Az esztergomi Szent István Terem füzérdíszes fejezetének kompozíciós típusa és a típus eredete
I.1. Összefüggések a Szent István Terem füzéres fejezete körül
II. Az esztergomi királyi palota és a Szent Adalbert-székesegyház antikizáló fejezetei és kőfaragói. A művészeti kör néhány összefüggése
III. A modenai Ghirlandina növénydíszes fejezetfaragványai és datálásuk. Kapcsolatok a maestri campionesi modenai művészeti körében
Jegyzetek
A VÉRTESSZENTKERESZTI TEMPLOMROM ÉS NÖVÉNYDÍSZES FARAGVÁNYAI
I. Bevezetés
II. Az alaprajz és a felépítmény kérdései, periodizációs kísérlet
III. A vértesszentkereszti templom növénydíszes fejezetei
III.1. A főszentély és körének faragványai
III.2. Az északi kapu és köre
III.3. A nyugati kapu és köre
III.4. Összefoglalás
IV. A vértesszentkereszti növénydíszes fejezetek rokonsága
IV.1. Kapcsolatok Vértesszentkereszt és az esztergomi királyi palota növényi ornamentikája között
IV.2. A vértesszentkereszti növényi ornamentika pilisszentkereszti kapcsolatai
IV.3. A vértesszentkereszti stílusrétegek karcsai hatása
Jegyzetek
Rövidítés- és irodalomjegyzék
Képek az Esztergom III. Béla-kori antikizáló fejezettípusai című tanulmányhoz
Képek a vértesszentkereszti templomrom és növénydíszes faragványai című tanulmányhoz
Előszó
Az olvasó az újvidéki Forum Tanulmányok az 1200 körüli évtizedek
Magyarországi művészetéről címet viselő művészettörténeti sorozata második
Kötetét tartja a kezében, amely a formáját és a méreteit az aracsi
templomrommal foglalkozó első kötettől, illetve a kiadó egy korábbi,
Kövek címen megjelent sorozatának a tagjaitól örökölte.
A sorozatban megjelenő tanulmányokban egymással többé-kevésbé összefüggő,
az 1180-as és az 1220-as évek közti korban készült építészeti emlékeknek a
bemutatására vállalkozom, amelyek megismerésével és kutatásával a doktori
disszertációm számára kezdtem el foglalkozni. A magyarországi művészetnek
ebben a korban igen jelentős építészeti emlékei keletkeztek, amelyek egy
része meglehetősen épp állapotban maradt fenn, másokat romjaikból és -
elsősorban a régészetnek köszönhetőn - töredékeikből ismerünk. Jelentőségük
a korabeli nyilvánosság számára egyházi vagy világi rangjukban és
reprezentativitásukban nyilvánult meg, a mai szemlélő, aki az Árpád-korból
származó építészeti és történelmi helyszínként szerepet játszó terek és
romok után kutat, közöttük találja meg kutatási tárgyának leglátványosabb
emlékeit, míg a tudomány számára jelentőségük elsősorban a
művészettörténeti szerepükből következik.
...