Tétel adatlapja
CÍMLAP
Szilágyi Sándor
A magyar forradalom napjai 1849. julius elsője után

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Első fejezet

A forradalom végnapjaival összefüggő események, Görgei jellemzése, hadi tanács, Buda bevétele, Görgei s Kossuth közti versenygés, Kossuth levelei Bemhez ennek fővezérré leendő kineveztetése ügyében, hadi tervelések, követség Görgeihez, Miskolcz eleste, szaladás Pestről, győri és komáromi csaták, Görgei a hadi törvényszék elébe hivatik, magyar sergek állása.

Második fejezet

A magyar hadsergek huzódása. Váczi csata Sasz és Görgei közt, Ez utóbbi huzódása Losonczig. Guyon diadala Verbász- és Hegyesnél. A kormány működési kezdete Szegeden. Aulich rendelete az idegenajku vitézek irányában. Az orosz hadsereg beütése Erdélybe. Brassó s Beszterczevidék eleste. Bem napi parancsa. Korponai Tiszafürednél. Vetter visszafoglalja a Bácskaságot. Erdélyi hadjárat. Bem visszavonulása Taczig. Móczok elleni csaták. Vasvári eleste.

Harmadik fejezet

A parlament megnyitása Szegeden. Szemere beszéde az ország állásáról, a nemzetiségi ügyben. Hunfalvi interpellatiója. Kossuth levele Görgeihez. Görgei Miskolczon. Zsolnai csata. Geszthelyi csata. Görgei vonulása Nyíregyházáig. Visocki s Perczel levonulása Szegedig. Szász-Régen eleste. Bem diadalai Székelyföldön. Bem hadjárata Moldvában. A segesvári csata jul. 31-én. Szegedi viszonyok.

Negyedik fejezet

Kossuth találkozása Bemmel. Perczel fenyegetései a kormány irányában, a haditanács határozata ennek letétele iránt. Aulich rendelete s annak napi parancsa. Kossuth utazása Madarasig, találkozandó Görgeivel. A conferenczia Görgeit fővezérré teszi. Jul. 28-iki ülés, a nemzetiségi egyenjoguság kimondása. Szemere beszéde. A zsidók emancipatiója. A szegedi lőpor-raktár a légbe röpül. Szemere Görgeihez utazik. Szeged elfoglalása.

Ötödik fejezet

Janku havasi hadjárata s jellemzése. Klapka kiütése Komáromból. Görgei Nyiregyházán. Görgei állása Nagy-Sándorhoz. Debreczeni csata 's annak következményei. Bem hadjárata. Szeben bevétele 's elvesztése. Károlyfehérvár felszabadítása. Bem Dévára vonul.

Hatodik fejezet

A kormány Aradon. Uj bankjegyek kibocsátása. Titkos ülés Aradon. Hajnik felelete Szemere helyett. Uj-Szegedi, szőregi csaták. A kormány Uj-Aradon és Lugoson. Bem Lugosra érkezik. Temesvár ostroma. Kis-Becskereki csata. A magyar sergek állása ezután.

Hetedik fejezet

Görgei feladja a berettyóvonalt, alkudozása az oroszokkal, propagandája, Nagy-Sándor csatát veszt Uj-Aradnál. A magyar hadsergek állása. Kossuth lelépett a kormányról. Görgei dictátor. Görgei fegyverlerakása. Arad capitulál. Az erdélyi sergek fegyverletétele. Vécsey Boros-Jenőnél. Lugos odahagyása. Elvonulás Lugosról. Kmety hőstette. Kimenekülések. Visocky proclamatiója. Munkács, Pétervárad, Komárom capitulálnak.

Utolsó fejezet

Elitéltetések. A magyar menekültek külföldön. Viddini és sumlai dolgok.


Bevezetés

Hazánk ez utolsó forradalmának bevégzése fait accompli. A forradalom maga leélt esemény, s mint a Martinovicsé vagy Rákóczyé, tárgya a históriának.

Véres drama volt, melly ötnegyedéves rövid élte alatt is Europa szemét magára vonta, és sok jeleneteiben ma is talány. Földingás vala, kemény, megrázó, melly bukása által nyolczszázados históriai emlékeket, nyolczszázados palliativ institutiokat temetett el, nyolczszázados lánczokat tépett szét. Mi fenmaradt: tabula rasa, a mellyre vésendő hieroglyphek még nincsenek leleplezve.

Nem hiszek józan embert, ki, mióta orosz s osztrák sas egyesültek ellene, semmivé tételében perczig is kétkedett volna. Mi históriája lapjain fénypont, az a nemzet, az a nép érdeme, s mi azon egy veres vonalként áthuzódik, az a nép, önmagok erejének nemismerése, túlbecsülése.

Ha a dolog bevégezve nem volna, ha léteznék szalmaszál, mihez az optimista is kapkodni tudna, hallgatnék. De igy - nincs okom rá.

E végnapok története sokkal érdekesebb, hogysem azt e perczben, midőn a história szólhat róla, hallgatással mellőzni lehetne. Dolgok tünnek föl benne, mellyeket csak az tudhat, kinek szeme előtt bonyolodott ki a drama. Események történtek, mellyek apró nuence-aikért kiegészitö részei s épen ezért tudásuk elkerülhetlen.

Sem szenvedély, sem pártszinezet nem vezeté tollamat. Nem érdemelné meg memoire-om, hogy adatként használtassék, nem érdemelné meg történetem, hogy kézbe vétessék, ha ollyan volna.

Mint egyszerü históriát nyújtom az olvasó kezébe. Higgadtan fogtam a dolgozathoz, mintha századok előtt történtekről irnék. Pedig a haza sokkal inkább érzi azt, pedig a sebek, mik általa vágattak, sokkal mélyebbek, hogysem azokat könnyen lehetne feledni.

Az emberek, kik benne szerepeltek, a cselekvés mezejéről letüntek, mint a munka, mellynek kivitelét magokra vállalák. Épen ezért tárgyai az irói bonczkésnek, épen ezért fogok rólok, mint ollyanokról, tényeikből következtethető jellemzést irni.


×