CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó (Hála József - Paládi - Kovács Attila)
Bevezetés
Természeti viszonyok
A területi geológiája
Sztratigráfiai viszonyok
Tektonikai viszonyok
A terület fejlődésmenete - paleográfia
Geomorfológiai viszonyok
Bányászati viszonyok
A salgótarjáni barnaszénbányászat története
A mai bányászat
A szén további útja
Néprajzi viszonyok
A bányásztársadalom tagozódása
A kolóniákra telepített bányász háza tája
A bányász családja
A bányász helyzete a társadalmi életben
A bányászok szokásai
Salgótarján és környéke települési formái
A salgótarjáni barnaszénbányászat jelentősége
Ábrák
Balogh Kálmán: Dr. Noszky Jenő emlékezete (1909-1970)
Jegyzetek
Előszó
Ifj. Noszky Jenő (1909-1970), édesapja és példaképe, id. Noszky Jenő
(1880-1951), a jeles középiskolai természetrajztanár, geológus, paleontológus
és muzeológus hatására élethivatásul a földtudományok művelését választotta.
Ezért a középiskola elvégzése után, 1927-ben beiratkozott a debreceni
tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára, ahol 1931-ben szerzett
tanári oklevelet. Földtani szakdolgozatát Nógrád vármegye geológiai
felépítése (1931) címmel írta meg Telegdi Roth Károlyhoz, az Ásvány-Földtani
Tanszék/Intézet alapító professzorához. Harmadéves egyetemistaként
készítette el A salgótarjáni barnaszén és bányászata (1930) című
pályadíjnyertes dolgozatát, amelyet Milleker Rezső professzor, a Földrajzi
Tanszék/Intézet vezetője bírálatának (vö. A debreceni M. Kir. Tisza István-
Tudományegyetem Évkönyve és Almanachja az 1929-1930. tanévéről. XVI.
Debrecen, 1930. 307- 308.) figyelembevételével, további kutatással
és terepi gyűjtéssel földrajzi szakdolgozattá (Salgótarján és
barnaszénbányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra, 1931)
fejlesztett tovább. Doktori értekezését 1934-ben "summa cum laude" védte
meg Telegdi Roth professzor tanszékén. Ebből született első tudományos
publikációja, amelyet Adatok az északi Bakony krétaképződményeinek
ismeretéhez címmel a magyar geológia központi folyóirata, a Földtani
Közlöny (LXIV. 1934. 99-136.) közölt. Mint kutató ekkor eltávolodott a
Palócföldtől és munkáját hazánk más területein folytatta tovább. A
következő évtizedekben - tehetségének, elhivatottságának és nagy
szorgalmának köszönhetően - választott tudománya művelésében magas szintre
jutott, amint az Balogh Kálmánnak a Magyarhoni Földtani Társulat 1970.
március 20-án megrendezett közgyűlésén elhangzott, róla szóló, e kötetben
is olvasható megemlékezéséből kiderül.
E könyvben a több mint hét évtizede a debreceni Egyetemi Könyvtárban
szendergő és Székyné Fux Vilma professzor asszony (a földtani katedrán
1974-1981 között Telegdi Roth Károly utódja) jóvoltából a Magyar Állami
Földtani Intézet Tudománytörténeti Gyűjteményében másolatban meglévő
földrajzi szakdolgozatát tesszük közzé a mai helyesírási szabályok
figyelembevételével.
...