Tétel adatlapja
CÍMLAP
ifj. Noszky Jenő
Salgótarján és barnakőszénbányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó (Hála József - Paládi - Kovács Attila)
Bevezetés
Természeti viszonyok
A területi geológiája
Sztratigráfiai viszonyok
Tektonikai viszonyok
A terület fejlődésmenete - paleográfia
Geomorfológiai viszonyok
Bányászati viszonyok
A salgótarjáni barnaszénbányászat története
A mai bányászat
A szén további útja
Néprajzi viszonyok
A bányásztársadalom tagozódása
A kolóniákra telepített bányász háza tája
A bányász családja
A bányász helyzete a társadalmi életben
A bányászok szokásai
Salgótarján és környéke települési formái
A salgótarjáni barnaszénbányászat jelentősége
Ábrák
Balogh Kálmán: Dr. Noszky Jenő emlékezete (1909-1970)
Jegyzetek



Előszó

Ifj. Noszky Jenő (1909-1970), édesapja és példaképe, id. Noszky Jenő (1880-1951), a jeles középiskolai természetrajztanár, geológus, paleontológus és muzeológus hatására élethivatásul a földtudományok művelését választotta. Ezért a középiskola elvégzése után, 1927-ben beiratkozott a debreceni tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára, ahol 1931-ben szerzett tanári oklevelet. Földtani szakdolgozatát Nógrád vármegye geológiai felépítése (1931) címmel írta meg Telegdi Roth Károlyhoz, az Ásvány-Földtani Tanszék/Intézet alapító professzorához. Harmadéves egyetemistaként készítette el A salgótarjáni barnaszén és bányászata (1930) című pályadíjnyertes dolgozatát, amelyet Milleker Rezső professzor, a Földrajzi Tanszék/Intézet vezetője bírálatának (vö. A debreceni M. Kir. Tisza István- Tudományegyetem Évkönyve és Almanachja az 1929-1930. tanévéről. XVI. Debrecen, 1930. 307- 308.) figyelembevételével, további kutatással és terepi gyűjtéssel földrajzi szakdolgozattá (Salgótarján és barnaszénbányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra, 1931) fejlesztett tovább. Doktori értekezését 1934-ben "summa cum laude" védte meg Telegdi Roth professzor tanszékén. Ebből született első tudományos publikációja, amelyet Adatok az északi Bakony krétaképződményeinek ismeretéhez címmel a magyar geológia központi folyóirata, a Földtani Közlöny (LXIV. 1934. 99-136.) közölt. Mint kutató ekkor eltávolodott a Palócföldtől és munkáját hazánk más területein folytatta tovább. A következő évtizedekben - tehetségének, elhivatottságának és nagy szorgalmának köszönhetően - választott tudománya művelésében magas szintre jutott, amint az Balogh Kálmánnak a Magyarhoni Földtani Társulat 1970. március 20-án megrendezett közgyűlésén elhangzott, róla szóló, e kötetben is olvasható megemlékezéséből kiderül.

E könyvben a több mint hét évtizede a debreceni Egyetemi Könyvtárban szendergő és Székyné Fux Vilma professzor asszony (a földtani katedrán 1974-1981 között Telegdi Roth Károly utódja) jóvoltából a Magyar Állami Földtani Intézet Tudománytörténeti Gyűjteményében másolatban meglévő földrajzi szakdolgozatát tesszük közzé a mai helyesírási szabályok figyelembevételével.

...


×