KABDEBÓ LÓRÁNT, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Bevezetés
HORÁNYI ÖZSÉB: Megnyitó
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Felmagasztosítás és tönkretétel: nyelv a két háború közötti regényben
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Törvény és szabály között (Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben)
KÁLMÁN C. GYÖRGY: A harmincas évek elbeszélő szövegei: terminológia és tipológia
SZABOLCSI MIKLÓS: Búcsú Európától
BORI IMRE: Tényregény az 1930-as évek magyar epikájában
KABDEBÓ LÓRÁNT: A műfaj önreflexiója és gyakorlata
ILLÉS LÁSZLÓ: Weimartól Kiskunhalomig (Az "új tárgyiasságról" és poétikájának adaptációjáról Nagy Lajos szociográfiai elbeszéléseiben)
NÉMETH G. BÉLA: A műfaj álarca mögé rejtett személyesség
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A személyiséget állító tökéletes nyelv eszménye
SZIGETI CSABA: Az archaizmus zsákutcája (Laczkó Géza-példázat)
BODNÁR GYÖRGY: A policentrikus szerkezet Janus-arca
ANGYALOSI GERGELY: "Problematikus értékek" (Füst Milán: Szakadék, Jean-Paul Sartre: Az undor)
BÓKAY ANTAL : A történet peremén (Posztmodern narratív stratégiák József Attila Szabad ötletek jegyzéke című művében)
FERENCZI LÁSZLÓ: "Az európai irodalom története" mint önéletrajz
DOBOS ISTVÁN: Anekdotikus novellahagyomány és epikai korszerűség (A századforduló öröksége)