Előszó

Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér életrajza Salamon Ferencz-ről maradt reám örökűl. A kitűnő tudós ismételve foglalkozott hősünkkel, majd ifjúságáról, majd nagy eposzáról adott egy-egy szép tanulmányt: de az életrajz megalkotásáról Az első Zrínyiek írója adatok hiányában lemondott. Még akkor, az ő tanulmányai készültének idejében, sem a magyar országos levéltár rendezetlen volta miatt, sem a horvát-szlavon levéltár a politikai feszültségnél fogva nem volt kiaknázható; a bécsi titkos és hadi levéltár pedig magyar tudós előtt kutatás számára még meg nem nyílt: holott ezek ismerete nélkül Zrínyi Miklós pályája meg nem rajzolható. Salamon még egyszer, élete utolsó évében visszatért régi kedvenczéhez, hogy a Képes Irodalomtörténet számára egész alakját megfesse; de a halál kivette kezéből a tollat és az ő szándéka teljesületlen maradt. Beöthy Zsolt barátom ekkor, mint ama nagybecsű vállalat szerkesztője, a gazdátlan örökséget reám utalta: így lettem a Képes Irodalomtörténetben a Zrínyi életírója.

S alig jelent meg ez a tanulmányom, a mikor a magyar közoktatásügyi kormány közvetítésével kezembe és rendelkezésemre jutott a Zrínyi teljes irodalmi és könyvtári hagyatéka Az Adriai Tenger Syrenájának tisztázatával, elegiájának eredeti fogalmazásával, kiadatlan epigrammjával és ismeretlen hadi vázlataival egyetemben. Alig olvastam át őket, a mikor a forgalomban levő kiadások száz és száz apró hibája és eltérése miatt a Zrínyi költői műveinek első teljes és hű kiadására vállalkoztam, mely szerkesztésemben s a Magyar Tudományos Akademia irodalomtörténeti bizottságának fényes kiállításában már a sajtó alatt. S alig határozott a bizottság erről a kiadásról, a mikor Szilágyi Sándor bátyám, a legkedvesebb és legzsémbesebb szerkesztő, e munka megírására szólított föl: így lettem az ő vállalatában a Zrínyi monographusa.

Ez az életrajz tehát első sorban Beöthy Zsolt-nak és szilágyi Sándor-nak köszönhető: de kutatásaim közben számosan köteleztek hálára.

Kutató útamat a kitűnő szakférfiak önzetlen támogatása következtében bőséges aratás jutalmazta. A magyar országos és magyar nemzeti muzeumi, a bécsi titkos és bécsi hadi levéltár, valamint Horvátország zágrábi és gróf Draskovich Iván trakostyáni levéltára oly gazdag anyagot szolgáltatott, a milyenről az irodalom nem is álmodott; a mellett a zágrábi egyetemi könyvtárból a Zrínyi egész könyvgyűjteménye használatomra állt, s élete és munkássága tanulmányozása közben ugyanazokat a munkákat olvashattam, a melyeket ő olvasott, a legtöbbször az ő megjegyzései és figyelmeztető jelei szerint: így az ő eszméinek és nézeteinek eredeti forrását és természetes fejlődését híven megfigyelhettem. Mindezek következtében ennek az életrajznak anyaga kilencz-tized részében merően új: a mi főként szíves támogatóimnak érdeme. Jól esik megvallanom és megköszönnöm.

...