CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Előszó
Első rész.
I. Szakasz.
Magyarország éjszakkeleti hegységeinek és hegylánczolatainak földtani vázlata
Első csoport:
A. Az első csoport kristályos tömzsei
A gránit, gnájsz, csillámpala, és agyagpala előfordulásának viszonyai. Érczfekhelyek előfordulása e képződményekben
B. Az első csoport üledékes kőzetei
Devon-, kőszén- és dyasz-korszakbeli képződmények. Érczfekhelyek előfordulása eme képletekben. Triasz-képződmények, a rhäti emelet, kréta-korszak és harmadkori képletek s az ezekben előforduló érczfekhelyek
Második csoport:
Trachytok; kristályos kőzetek; triasz-, jura-, (liasz) kréta- és harmadkori képződmények
Érczfekhelyek e második csoportban
II. Szakasz.
Magyarország délkeleti része és Erdély
A. A Kárpátok
B. A dél-erdélyi határhegység és a bánsági hegység
C. A nyugot-erdélyi Érczhegység és a Bihar-hegység
Második rész.
I. Szakasz.
A, A vasérczfekhelyek jellemzése: telepekben, teleptelérekben, telérekben, tömzsökben és impregnatiókban való előfordulásuk szerint
B. A kitöltésről
II. Szakasz.
A magyarországi vasérczfekhelyeknek beosztása és átnézeti táblázata: alak, kor és ércznem szerint, nagyobb csoportokban összefoglalva
aj Alak szerint
b) Kor vagy képlet szerint
c) Ércznem szerint
III. Szakasz.
Mellesleges és behintett alkatrészek
Harmadik rész.
Az egyes vasérczfekhelyek részletes leírása.
Zólyom megye
Liptó megye
Szepes-megye
Gömör megye
Abauj- és Tornamegye
Borsod megye
Nógrád megye
Zemplén megye
Ungmegye
Bereg- és Ugocsamegye
Mármarosmegye
Szolnok-Dobokamegye (Kővár vidéke)
Szatmármegye
Arad- és Biharmegye
Hunyad- és Zarándmegye
Tordamegye
Alsó-fehér- és Udvarhelymegye
Szörény- és Krassómegye
Függelék.
A vasolvasztó- és vasfinomitó gyárak és bányakörnyékeik
Bevezetés
1875 június derekán a k. m. természettudományi társulat MADERSPACH LIVIUS
urat, a berzétei vasgyár igazgatóját, Magyarország vasércz-fekhelyeinek
megvizsgálásával és leirásával bízta meg, s a végrehajtandó vizsgálatok és
a megírandó mű tárgyát a részletes programm-tervezet alapján a következő
főbb pontokban szabta körül:
1. Művének első része Magyarország és Erdély azon hegységeinek és
hegylánczolatainak földtani vázlatát és megismertetését adja, a melyekben
érczfekhelyek egyátalán előfordulnak, különös tekintetet fordítván a
vaskő-fekhelyekre. E résznek a} első szakasza Magyarország éjszakkeleti
hegységeinek és hegysánczolatainak földtani vázlatát, b) második szakasza
pedig Magyarország délkeleti részeét és Erdélyét ismerteti.
2. A második rész a vasércz-fekhelyek előfordulás-alakjainak jellemzését,
a kitöltések minőségének ismertetését, s mellesleges vagy behintett
alkatrészek felsorolását foglalja magában,
3. A harmadik rész, az egész műnek is legfőbb része, az egyes
vasércz-fekhelyek részletes leírását adja, oly sorrendben mint a milyenben
az átalános geológiai áttekintés haladt; s ebben a részben egyszersmind, a
hol csak lehet, pontos chemiai elemzések eredményei is közlendők a leírt
vaskövekről.
A függelék számára tartatott fenn azon iparágak felsorolása, a melyek
a vasérczek előfordulására alapítvák és egyszersmind azon újabb kutatások
áttekintése, melyek az érintett vidékeken más érczekre történtek vagy
folyamatban vannak.
Mellékleteiül a főbb és nevezetesebb bányavidékek térképein kívül, a
harmadik rész szövegéhez a fekhelyek szövetalakjának előtüntetésére
szolgáló s a szöveg közé igtatható kisebb rajzok állapíttattak meg.
E programm-tervet MADERSPACH úr híven megtartotta, nem számítva a
részletekben való eltérést, így például hogy az újabb kutatások
áttekintését czélszerűbbnek tartotta nem a függelékbe sorozni,
hanem az illető csoportok végén fölemlíteni.
Kész művét MADERSPACH úr 1879 nyarán nyújtotta be a társulatnak.
A k. m. természettudományi társulat e mű költségeit a rendelkezésére álló
országos segélyből fedezte s a munkát ezennel átadja a nyilvánosságnak.
Budapest, 1880. ápril 20-án.
FODOR JÓZSEF,
kir. magy. Természettud. Társulat első titkára.