CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai
1. Általános források (törvénycikkek, országos rendelkezések, események)
2. Az esztergomi érsekség pisetum-jogára és bányászati jogosítványaira vonatkozó források
3. A sójövedékre (saláriumra) és sószállításra vonatkozó fontosabb dokumentumok
II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források
1. A bányavidékre vonatkozó források
2. A hét alsó-magyarországi bányavárosra vonatkozó dokumentumok
2.1. Bakabánya (Pukkantz - Hont vármegye)
2.2. Bélabánya (Dilln, Fejérbánya, Fehérbánya - Hont vármegye)
2.3. Besztercebánya (Neusohl - Zólyom vármegye)
2.4. Körmöcbánya (Kremnitz - Bars vármegye)
2.5. Libetbánya (Libethen - Zólyom vármegye)
2.6. Selmecbánya (Schemnitz, Sebnitz - Hont vármegye)
2.7. Újbánya (Kőnigsberg - Bars vármegye)
3. Alsó-Magyarországra vonatkozó egyéb források
3.1. Breznóbánya (Bries - Zólyom vármegye)
3.2. Korpona (Karpfen - Hont vármegye)
3.3. Németlipcse (Liptó vármegye)
3.4. Rózsahegy (Rosenberg - Liptó vármegye)
3.5. Nagybörzsöny (Hont vármegye)
III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források
1. A bányavidékre vonatkozó források
2. A hét felső-magyarországi bányavárosra vonatkozó források
2.1. Gölnicbánya (Göllnitz - Szepes vármegye)
2.2. Igló (Zipser Neudorf - Szepes vármegye)
2.3. Jászó (Jasov - Abaúj-Torna vármegye)
2.4. Rozsnyó (Rosenau - Gömör és Kishont vármegye)
2.5. Rudabánya (Borsod vármegye)
2.6. Szomolnok (Schmölnicz - Szepes vármegye)
2.7. Telkibánya (Abaúj-Torna vármegye)
3. Felső- Magyarországra vonatkozó egyéb források
3.1. Bóca (Liptó vármegye)
3.2. Dobsina (Dobschau - Gömör és Kishont vármegye)
3.3. Lassúpatak (Stillbach - Szepes vármegye)
3.4. Rimabánya (Gömör és Kishont vármegye)
3.5. Rudabányácska (Szépbánya - Zemplén vármegye)
3.6. Sóvár (Eperjes - Sáros vármegye)
IV. Az ÉK-i bányavidékre vonatkozó források
1. Máramaros bányászatára vonatkozó dokumentumok
2. Nagybánya, Felsőbánya és Kapnikbánya vidékére vonatkozó dokumentumok
3. Láposbánya (Szatmár vármegye)
4. Egyéb
V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források
1. Erdélyre vonatkozó dokumentumok
2. Erdély egyes vidékeire vonatkozó források
2.1. Abrudbánya (Alsó-Fehér vármegye)
2.2. Aranyosbánya (Offenbánya - Torda-Aranyos vármegye)
2.3. Barcaság
2.4. Dés, Désvár (Szolnok-Doboka vármegye)
2.5. Désakna (Szolnok-Doboka vármegye)
2.6. Hunyad (Vajdahunyad - Hunyad vármegye)
2.7. Kolozsakna (Kolozs vármegye)
2.8. Kőrösbánya (Altenberg - Hunyad vármegye) és Kisbánya (Boica, Pernseyfen - Hunyad vármegye)
2.9. Radna (Rodna - Beszterce-Naszód vármegye)
2.10. Torda (Torda-Aranyos vármegye)
2.11. Torockó (Eisenburg - Torda-Aranyos vármegye)
2.12. Vízakna (Alsó-Fehér vármegye)
2.13. Zalatna (Alsó-Fehér vármegye)
VI. Magyarország és az ún. társországok egyéb vidékeire vonatkozó források
1. Bánság
2. Szlavónia, Horvátország
3. Szerbia, Bosznia
4. Egyéb területek, illetve dokumentumok
A forrásjegyzékben hivatkozott irodalom
Földrajzinév-mutató
Előszó
A magyarországi montanisztika (a bányászat, kohászat és erdészet)
történetével foglalkozó szakirodalom és ezen belül az általam vizsgált
időszak szakirodalma az elmúlt másfél évszázadban olyan sokrétűvé és
terjedelművé duzzadt, hogy az eddig megjelent több száz könyv, tanulmány és
cikk csak nehezen tekinthető át. A szerzők többsége ugyanakkor viszonylag
jól körülhatárolható okleveles és egyéb írott forrásanyagra támaszkodik,
illetve hivatkozik az egyes művekben, amelyek részben ma már digitalizált
formában is megtalálhatók, és ezáltal könnyebben hozzáférhetők a különböző
elektronikus kiadványokban vagy az interneten.
E kötetben kísérletet teszek arra, hogy a különböző tanulmányok szerzői
által hivatkozott forrásokat tematikus csoportosításban és azon belül
kronologikus sorrendben bemutassam. Terjedelmi okokból természetesen nincs
módom arra, hogy a dokumentumok teljes szövegét közreadjam (ez ugyanis több
ezer oldalt tenne ki), de úgy gondolom, hogy érdeklődésre tarthat számot,
ha az egyes források megjelenési helyét közlöm. Tekintettel arra, hogy
túlnyomórészt latin, illetve német nyelvű forrásokról van szó, a kötetben
azokat a kiadványokat is feltüntetem, ahol a forrásdokumentumok magyar
fordítása egészében vagy egyes részeiben megtalálható, illetve regesztájuk,
kivonatos tartalmi összefoglalásuk megjelent. Emellett a könnyebb
használhatóság érdekében röviden öszefoglalva és magyarázva igyekszem
kiemelni vagy idézni azokat a fontosabb momentumokat, amelyek a magyar
montanisztikatörténet szempontjából jelentőséggel bírnak.
Az egyes okleveleket átíró, megerősítő későbbi okiratokat, valamint az
egyazon tárgyhoz vagy eseményhez kapcsolódó különböző forrásokat, lehetőleg
az alapdokumentum közlésénél ismertetem, illetve ahol ezt a szerkesztési
elvet nem láttam célravezetőnek, utalok az egyes források összefüggéseire.
Szeretném rögtön leszögezni, hogy az alábbiakban közreadott
"forráskatalógus" nem teljes, csupán azokat a dokumentumokat tartalmazza,
amelyekre vonatkozó műveket és az ott hivatkozott forrásokat módomban állt
feldolgozni. Levéltári kutatásokra sem lehetőségem, sem felkészültségem
okán nem vállalkozhattam, maradtam tehát a számomra elérhető szakirodalom
körén belül. Úgy gondolom azonban, hogy a témakör után érdeklődők számára a
kötet ebben a stádiumában is használható lehet.
...