Karacsonra valo Gloria*

DIcsöség menyben Istennek,
békeség földön embernek,
jó akaratú hiveknek,
Szent indúlatú népeknek.
Dicsirünk téged Szent Urunk,
mennyei drága Pásztorunk;
Téged áldunk, magasztalunk;
igaz Királyunknak vallunk.
Atya Istennek magzattya,
új törvénynek áldozattya:
Te vagy igaz szelid Bárány,
s' Juda nemzetböl Oroszlány.
Ki el-törlöd büneinket,
vegyed mi könyörgésinket,
tarts-meg tisztán életünket,
nevellyed békességünket.
Mert te vagy Szent csak egyedül,
Atyád jobján Felséged ül:
Te vagy örök végetlenül,
Ur az magas égen fellyül.
Az örökké való fényben,
Szent Háromság egyetemben,
dicsirtessék mindenekben,
örökkön örökké. Amen.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 43–4. – Cím: KARACSONRA VALO GLORIA. – Dallamát is közli.

Szövege megtalálható még a következő XVIII. századi kéziratos gyűjteményekben: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 62 és 92 húsvéti), Écsi-ék. (1700–25, 282), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 159), Vépi ék. (1725–68, 96), Császár Ferenc-ék. (XVIII. sz. 2. fele, 179a).

Karácsonyi glória-parafrázis. Eredetéről: Adventre valo Gloria sz. jz. Az énekeskönyv szerkesztője ugyanezt a szöveget más jeles napra, így Újév, Vízkereszt, Húsvét és Mennybemenetel ünnepére is kisebb kiegészítéssel és más-más dallammal alkalmazta. Az erre vonatkozó utalásai a következők:

140. lapon az újesztendei énekek között: GLORIA: Puer natus, Nótájára, fol. 123. [RMDT II., 160. sz.] DIcsösség Menyben Istennek (…) etc. fol. 44. Minden Versnek [versszaknak] végéhez adván; Járjunk hiven, ez idöben.

155-6. lapon az újesztendei énekek között: Puer natus in Bethlehem. Hoc in Anno… [Kottás; RMDT II., 230/I. sz.] MAGYARÚL: Azon Nótára. GYermek jelent Bethlehemben, Ez idöben. örülnek Jerusálemben. Ez idöben vigadozzunk, Szüz Anyának örvendezzünk szent dicsirettel: Ur Jesusnak kedveskedgyünk tiszta élettel. […] Ezen Eneknek a' két elsö czikkelyei [verssorai] helyébe, bövön találsz czikkelyeket, fol. 95. 96. [Gyermek szent szűztől születék, [GYermek Szent Szüztöl születé] c.] 97. [Jer rengessük a kisdedet, [JEr rengessük a kisdedet… c.] 105. [Örvendj ó áldott Izrael, Laetare virgo Israel c.] 129. [Világ teremtő született, [VIlág Teremtö született…] c.] Ezeket mind ènekelhetni Hoc in Anno nótájára, és formájára. Azon kivül Gloriat, Patremet, ezen nótára mondhatni: példának okáért; DIcsöség Menyben Istennek, ez idöben: Békesség földön embernek. Ez idöben vigadozzunk. etc. Avagy a' 124-dik foliuson való formára-is el-mondhatod igy; DIcsösség Menyben Istennek: örvendezzünk, örvendezzünk. Békesség földön embernek; szentül vigadozzunk; Uj esztendön újjak legyünk. Kis Jesusunknak örvendgyünk. Avagy igy; Uj esztendöben újjúllyunk: Senki ellen ne dúl-fúllyunk. Avagy igy; Kiáltsunk új esztendöben; Meg-áldgyon Jesus mindenben. Avagy igy; Uj esztendön Istent kérjük, Hogy Jesus áldásit érjük.

165. lapon a vízkereszti énekek között: Ezt az Eneket [Patrem [HIszünk egy igaz Istenben…] c.]; és GLORIAT, PATREMET-IS; úgy mondhatni, mint az új esztendöre vagyon fel-jegyezve fol. 155. Dicsösség Menyben Istennek; Ez idöben. etc. A' hol pedig mondati; örvendezzünk; örvendezzünk; ott a' versek végébe mostanra igy mondhatod; Három  Királlyal Urunkat, Imádgyuk szép Jesusunkat. Avagy igy; Három Szent Királlyal járjunk; Ugy Jesustól áldást várjunk. Avagy igy; Arany, temjén, mirha helyett; Tiszta szivünk kedves lehet. Avagy igy; Szép Jesus csillagos fényét, Kövessük, s' igaz törvényét.

332. lapon a húsvéti énekek között: GLORIA; Azon Nótára [= Kyrje elejson elejson, RMDT II., 65/b. sz.] DIcsösség menyben Istennek, Békesség földön embernek; Jó akaratu Híveknek, Szent indulatú népeknek: Alle-Alleluja. Dicsérünk téged szent Urunk, etc. Ut supra Fol. 44.

359. lapon a mennybemeneteli énekek között: GLORIA: Azon Nótára. [=Surrexit Christus hodie, RMDT I., 146. sz.] DIcsösség menyben Istennek; Békesség földön embernek: Alleluja: Jó akaratú hiveknek; Jó indulatú népeknek. Alleluja. 2. Dicsírrünk téged Szent Urunk; Mennyei drága Pásztorunk: Allaluja. Téged áldunk etc. fol. 44.

Versforma: 8–8–8–8 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT II., 84. sz.; vö. 65/b. és 160. sz.

11 igaz szelid Bárány – az ószövetségi áldozati bárány Jézus előképe. Keresztelő Szent János Isten bárányának nevezte (Jn 1, 29 és 36), akit feláldoznak a világért és így veszi el, engeszteli ki az emberi bűnöket. Vö. RMKT XVII./7, 67. sz. 38. sor jz. – LexChrIkon 3, 7–14.

12 Juda nemzetböl Oroszlány – utalás Jákob pátriárka áldására, amelyet fiának Judának adott; 1 Móz 29, 8–10: 8 Júda, téged dichérni fognak az atyád-fiai: a' te kezed a' te ellenségidnek nyakokon, imádni fognak téged az atyádnak fiai. 9 Oroszlánnak kölyke Juda: a' praedára fel-mentél fiam: meg-nyúgodván le-feküdtél mint az oroszlány, és mint a' nöstén-oroszlány, ki  kőlti-fel őtet? 10 El nem vétetik a' fejedelmi pálcza Judából, és a' fejedelem az ö ágyékábol, mig nem el-jö a' ki el-kűldetik, és ö lészen a' nemzetségek várása. – E mondatokat kezdettől próféciának értelmezték és a Messiásra vonatkoztatták. Ezt idézik a napkeleti bölcsek, amikor a  megszületett Messiást keresik és ezt idézik Heródes király udvarának írástudói (Mt 2,6). Juda nemzetsége Dávid királytól kezdve egy évezreden át az uralkodó törzs volt és amikor hatalmát elvesztette, az első idegen nemzetiségű király, az edomita Heródes idején Juda nemzetségéből született Jézus. – Az  oroszlán mint Krisztus és a Messiás jelképe: LexChrIkon 3, 112–119. – Ld. még: [CHristusunk fel-támadván…] c. 3. sor, [VR IESUS kereszt-fán, mint erös Oroszlán…] c. 1. sor, [ALdott IESUS, Isten fia…] c. 13. sor, [OLtári drága nagy Szentsé] c. 19. sor. – Vö. RMKT XVII./7, 202. sz. 7. sor jz.




Hátra Kezdőlap Előre