[DIcsirjük IESUS-t az Istennek Fiát…]*

Nota: Jer mi dicsirjük a' szép szüz

DIcsirjük IESUS-t az Istennek Fiát,
Ki meg-adta ez Világ diját,
Magára vette Attya haragját,
Hogy Menyországban nézhessük orczáját.
Oka mindennek az ö nagy szerelme,
Kit meg-nem foghat semmi elme,
Lelkünknek hogy ne-lenne gyötrelme,
Lön az Ur IESUS Világ Fejedelme.
O bóldog Ország, a' kit illy Vezér bír,
Kit Meny, és Pokol retteg, s' dicsír,
Nagy békességet lelkünknek igír,
Elö-könyvében meg-téröket bé-ír.
Dicsösséges helyt Szüz méhében talált,
Ki Eget, Földet, szóval formált,
Hogy a' bün nemzé sóldgyát a' halált,
Christus meg-váltott kit a' szép Szüz táplált.
Csudálatosok Istennek múnkái,
Hogy el-tévedtek ö juhai,
Meg-mutatta hogy nem mostohái,
Söt vérrel váltott szerelmes fiai.
El-jött Világra hogy a' régi kigyót,
Ki Egben, s' Földön nem szerzett jót.
Meg-rontsa: s' nékünk a' Menyországot,
Meg-nyissa, mellyet az átok bé-zárlott.
Ez vólt Istennek Szent gyönyörüsége,
Hogy velünk lakjék ö Felsége,
De az Emberi-szü keménysége,
Üldözi IESUS-t, mint az ellensége.
Ah aczél-szivü bünben meg-hólt Ember,
Lágyítsd-meg szived immár egyszer,
Miért bántod-meg Istent ennyiszer?
Lám bé-borított a' bün mint a' tenger.
Dicsiret légyen az örök Atyának,
Dicsiret légyen az Ur IESUS-nak,
Dicsiret a' Szent Vigasztalónak,
Dicsiret légyen a' Szent Háromságnak.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 223–4. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Jer mi dicsirjük a' szép szüz. fol. 17. – Megvan a második kiadásban is (1719, 173).

Nagyböjti tanító ének, amely a megváltásról szóló katekézist foglalja versbe és bűnbánatra szólít. Krisztus, az emberré lett Isten Fia magára vette az emberiség bűneit, kereszthalálával mindenki helyett kiengesztelte a mennyei Atyát, és kiérdemelte számukra az örök életet. A tételes egyházi tanítás  alapjául szolgáló újszövetségi idézetek az ének kifejezéseiben, hasonlataiban felismerhetők. Szerzője ismeretlen.

Versforma: 11–9–10–11 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT II., 107/I. sz.

2 ez Világ diját – vö. 1 Kor 6, 20: Mert nagy árron vétettetek-meg; bennfoglaltatik az engesztelés (reconciliatio) és a megváltás (redemptio) fogalma.

5–6 ö nagy szerelme, ki meg-nem foghat – vö. Jn 3, 16: Mert úgy szerette Isten e' világot, hogy az ö egyetlen egy szülött fiát adná; hogy minden, a' ki ö-benne hiszen, el ne veszszen, hanem örök élete légyen. – Ebben van összefoglalva a megváltás misztériuma.

8 Világ Fejedelme – vö. Jel 1, 5: [békesség néktek…] a' Jésus Kristustól, a' ki hüv tanù, elsőszülött a halottak-közzül, és a' föld királyinak fejedelme.

12 Elö-könyvében – vö. Jel 21, 27: Bé nem mégyen abba valami ferteztetett, vagy útálatosságot chelekedö és hazugságot, hanem chak a' kik bé-írattak a' Bárány Élö-könyvében.

15 a' bün nemze sóldgyát a' halált – vö. Róm 6, 23: Mert a' bűnnek zsóldgya a' halál.

18 ö juhait – utalás a jó pásztorról és a juhokról szóló evangéliumi példabeszédre (Jn 10, 1–20).

21 a' régi kigyót – vö. Jel 12, 9: És le-vettetek ama' nagy sárkány, a' régi kígyo, ki örödögnek hívattatik, és sátánnak.

23–24 a' Menyországot Meg-nyissa – vö. Jel 11, 19.

26 Hogy velünk lakjék – vö. Jn 14, 23.




Hátra Kezdőlap Előre