|
|
Nyomtatott kiadása: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 365. – Cím: MAS. – Nótajelzése nincs. – Megvan a második kiadásban is (1719, 215). Verses imádság Szűz Mária tiszteletére. A névtelen szerző az Atyaistenhez intézett hálaadás formájában összefoglalja Krisztus megváltói és Szűz Mária közbenjárói működésére vonatkozó hittani tételeket. Az elbeszélő jellegű versben a középkori himnuszok hagyományos jelzői, hasonlatai és a litániák invokációi (vö. [IDvez-légy szép szüz MARIA…] c. jz.) összefonódnak a teológiai tanítással. Forrása vagy mintája ismeretlen. Versforma: 12–12–12 (a–a–a). Dallamát Szentes Mózes toldaléka (Deák–Szentes-kézirat) 99. sz. darabja alapján közölte: Domokos 1979, 676 és 1263. 13 Jezus ládája – a szokatlan metafora a Maria gravida-motívumok gazdag családjába tartozik. Lásd [MARIA, Magyarok Királyné Aszonya…] c. 26. sor jz.; más alakban ez ének több helyén is megtalálható (10: kincses láda, 29: Istennek tár-háza, 36: Isten ládájának). 16 A' bölcs Salamonnak nagy arany óltára – Salamon, Dávid király fia, Izrael leghíresebb királya (Kr. e. 972–932 k.); történetét a Királyok első könyve tartalmazza. A bibliai elbeszélések gazdagságát és bölcsességét dicsérik. Ő építtette a jeruzsálemi templomot. A régi hagyomány alaptalanul neki tulajdonította több ószövetségi könyv (Bölcsesség, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke) szerzőségét. – A középkori himnusz-költészetben és a Szűz Mária-litániákban (vö. Cav. Lit. 30.) a nevéhez fűződő képeknek, hasonlatoknak (Salamon oltára, temploma, széke, trónusa) mariológiai jelentése van; többszörös áttétellel Máriának és Jézusnak kapcsolatát ábrázolják és a képzőművészeti alkotásokban, a prédikációkban és elmélkedésekben is nyomon követhetők. E képek értelmezésének egyik gazdag XVII. századi gyűjteménye található Kopcsányi Márton A Bodog Szüz Mária Elete (Bécs 1631, 375–90) című elmélkedő könyvében; RMKT XVII./7, 39. sz. – Vö. LexChrIkon IV, 15–24. 37 Soha meg-ne szünnyék – ti. az Ave Maria és a Salve regina imádkozása, éneklése.
|