Kézirata:

Pécsi-ék. 1674, 80b–84a. – Cím: DE CONVERSIONE SANCTI PAVLI APOSTOLI XXV Ianuary. – Nótajelzés: Nota Szuhkoga zitka naszuitu. [Későbbi kézzel a lap szélén:] Christus ki vagy nap [és világ].

Tanító ének Szent Pál apostol megtéréséről. Ünnepe: jan. 25. A „Pálfordulás” ünnepének hazai hagyományáról: Bálint 1977, I, 179–181.

A névtelen szerző öt-öt bevezető és záró strófa között a bibliai históriák hangvételével az Apostolok Cselekedeteiben (9, 1–22) elbeszélt történetet foglalja versbe. A tizennyolc versszak terjedelmű elbeszélés forrásául szolgáló újszövetségi szakasz a megfelelő sorok számának feltüntetésével és a szövegrészek kiemelésével a következő:

20–39:	¹ Saulus pedig még-is dúl-fúlván fenyegetésekkel, és öldökléssel az Úr tanítványi-ellen, a' Papi-fejedelmekhez méne,
	² és levelet kére tőle Damaskusba a' synagógákhoz; hogy ha valakiket találna e'járat-béli férfiakat, és aszszony' állatokat, meg-kötözve hozná Jerusalembe.
40–51:	³ Es midőn az úton menne, történék hogy Damaskushoz közlegetne: és hirtelen világosság vévé őtet környűl égből.
	⁴ És le esvén a' főldre szózatot halla, melly monda néki: Saule, Saule, miert üldözsz engem?
51–54:	⁵ Ki monda: Ki vagy Uram? És amaz: Én vagyok Jésus, a' kit te üldözsz, nehéz néked az ösztön-ellen rúgóldoznod.
	⁶ És reszketvén, és álmélkodván monda: Uram, mit akarsz hogy chelekedgyem. És az Úr ö-néki: Kelly-fel, és menny-bé a' várasba, és ott meg-mondgyák néked mit kellyen chelekednek.
	⁷ Azok pedig a' férfiak, a' kik késérik vala őtet, állnak vala álmélkodván, halván ugyan a' szózatot, de senkit nem látván.
55–64:	⁸ Fel-kele pedig Saulus a' földről, és fel-nyitott szemekkel semmit nem lát vala. Kézen-fogva vonyván pedig őtet, bé-vivék Damaskusba.
	⁹ És ott vala három napig nem látván, és nem évék, se nem ivék.
65–69:	¹⁰ Damaskusban pedig egy Ananías-nevü tanitvány vala: és monda néki látásban az Ur: Ananía. Ö pedig monda: Ihol én, Uram.
	¹¹ És az Ur ö-néki: Kelly-fel, és ménny az útzába, melly Egyenesnek hívattatik: és keress a' Judás házában egy Tarsusi Saulus-nevűt, mert ímé imádkozik.
70–74:	¹² (És láta egy Ananías-nevü férfiat, hogy bé-menne, és kezeit reá-tenné hogy ismég látna.)
	¹³ Felele pedig Ananías: Uram, sokaktól hallottam e' férfiú felől, menyi gonoszokat chelekedett a' te szenteidnek Jerusalemben:
	¹⁴ és itten hatalma vagyon a' Papi-fejedelmektől, hogy meg-kötözze mind, a' kik segétségül híják a' te nevedet.
75–79:	¹⁵ Monda pedig néki az Úr: Menny el, mert nékem választott edényem ez, hogy hordozza az én nevemet a' Pogányoknak, fejedelmeknek, és az Israël fiainak-elötte.
	¹⁶ Mert én meg-mutatom néki, menyit kellessék néki az én nevemért szenvedni.
80–89:	¹⁷ És el-méne Ananías, és bé-méne a' házba: és reá tévén kezeit, monda: Saule atyám-fia, az Úr Jésus kűldött engem, a' ki meg-jelent néked az úton a' mellyen jősz vala, hogy láss, és bé-tellyesedgyél Szent-Lélekkel.
90–96:	¹⁸ És mingyárt le-esének az ö szemeiről mint valami hal-hejak, és meg-jöve szeme-világa: és fel-kelvén meg-keresztelteték.
	¹⁹ És mikor ott vólna, meg erőssödék. Lőn pedig a' tanitványokkal, kik Damaskusban valának, egy-nehány napig.
97–109:	²⁰ És leg-ottan a' synagógákban predikállya vala a' Jésust, hogy ez az Isten Fia.
110–114:	²¹ Álmélkodnak vala pedig minnyájan a' kik hallyák vala, és mondának: Nem ez-e, a' ki üldözi vala Jerusalemben azokat, a' kik segétségűl híják vala ezt a' nevet: és ide azért jött, hogy kötözve vigye azokat a' Papi-fejedelmekhez.
	²² Saulus pedig sokkal inkább meg-erőssödik vala, és meg-szégyeníti vala a Z'idokat, kik Damaskusban laknak vala, bizonyítván hogy ez a' Kristus.

Versforma: 8–8–8–8–8 (a–a–a–a–a).

Dallama a lapszéli utalás alapján a Krisztus ki vagy nap és világ (Christe qui lux es et dies) kezdetű vesperás-himnusz fordítása (RMDT I., 229/II. sz.). Az eredeti nótajelzésben szereplő cseh éneket nem sikerült azonosítani.

64 szirálomban – siralomban.

De conversione Sancti Pavli apostoli XXV ianuary*

Nota Szuhkoga zitka naszuitu

De conversione Sancti Pavli apostoli XXV ianuary^*