| Ide-gyült Hivek gyászomra, |
| Vigyázzatok én siralmimra. |
| Fejem függesztve, lelkem epedve, |
| Szivem reszketve, szemem könyvezve, |
| E' kis ének-szó mit ád elötökbe.
|
|
| Iffiak, vének meg-hallyátok, |
| Ha mit itten most ti hallotok. |
| Mert ez napotok, Nyilván tudgyátok, |
| El-nem szaladtok, hanem meg-haltok, |
| Es e' Világból minnyájan ki-múltok.
|
|
| Istennél vólt kedves napom, |
| Jót mutató szép példázatom. |
| Benned irígység, harag, gyülölség, |
| Utált kevélység, undok fösvénység, |
| Nem találtatott semmi olly vétkesség.
|
|
| Bár még akkor eshetett vólna. |
| Most nem féltetne, Pokol gyötrelme, |
| Emésztö tüze, mardosó férge, |
| Es ördögöknek rettentö serege.
|
|
| Hamar lépésim, gyors forgódásim, |
| Serény futásim, ugrándozásim, |
| Bánatra juttak én víg nevetésim.
|
|
| Botránkoztató, kezem illetö, |
| Bünre ingerlö, vétekben ejtö, |
| Ti-is nagy kínra ne-jussatok, félö.
|
|
| Külömbözö szép öltözetim. |
| Most gyászban juttak, unalmat attak, |
| Bút árasztottak, s' csúfságra hoztak, |
| Lelki ruhámtól félö meg-fosztottak.
|
|
| Szivemnek belsö titkossa, |
| Most ké' vigyáznod, bátoritanod, |
| Jómban forgódnod, örömet adnod, |
| Idvességemre-menö útat nyitnod.
|
|
| Gyümölcstelen sok múnkáim. |
| Bár csak felire, lött vólna mérve, |
| Azoknak bére, hasznos érdeme, |
| Szegény lelkemnek idvezitésére.
|
|
| Külömb-külömb bö-termések. |
| Nem vigasztaltok, söt fonnyasztotok, |
| Jaj nem tápláltok, kínomra vattok, |
| s' Félö a' lelki-jóktól meg-fosztotok.
|
|
| Jaj im most veszem eszembe, |
| Hogy testem van helyheztetve, |
| Majd sirban visznek, föld-alá tésznek, |
| Oda rekesztnek, el-is felejtnek, |
| Róllam ez-után meg-sem emlekeznek.
|
|
| Az Ur Istenhez fel-nyújtom, |
| Idvességem csak tölle várom. |
| Mert meg-igirte, minden el-hidgye, |
| Hogy Christus vére, életünk bére, |
| Idvességünknek nagy erös érdeme.
|
|
|