[KEly-fel büneidböl rothadásra menö Nép…]*

Nota: Ember emlekezzél a' szomorú halálról

KEly-fel büneidböl rothadásra menö Nép,
Kinek szine semmivé lesz földben, mint az irott-kép.
Gondolkodgyál emberi-állat végsö szám-adásodról.
Eletre jövésed a' halál készen várja,
Hol nem várnád, im nyavalyád, testedet földben zárja.
Lesben töreidet útaidon fel-hánnya,
Személyedet, s' szépségedet semmi-képpen nem szánnya.
Iffiúság virágja ez-elött kicsint használ,
Mint a' Kúldús, úgy gazdag Dús kaszájától sirban szál.
Folyása nem szünik semmit-is órájának,
Tested el-húl, mihelt fordúl éle rád kaszájának.
Ez-elött gazdagság, sem könyörgés nem forog,
El-hidgyed bár utánnad jár, kezében mérges horog.
Légyen egésséged bár, a' mint te kivánhad,
Egy órára mégy halálra, eleit meg-nem álhad.
Artalmas fegyverét, már sok helyen próbálta,
Bár erös vólt, többet nem szólt, kinek rendit kaszálta.
Zászlóstól Királyok hadait földhöz verte,
Nagy hatalmát, diadalmát mindeneknek el-nyerte.
Bár csak egy Atillát végy elödben példáúl,
Örömiben, s' jobb kedvében halál-miatt meg-némúl.
Üressen kelleték Hannibálnak el-menni,
Erös vitéz noha vólt ez, de nem tuda mit tenni.
Nagy Sándort miképpen ölte-meg, azt hallottad:
Kinek mássa, bár föld lássa, nem vólt, te-is azt vallod.
Bár ne-keress immár igazabb példát erre:
Bizony igaz, hogy mind jó, s' gaz, földben szál; csak egy helyre.
Örök-életnek-is ez-által van kezdése:
Ördögökhöz rút dögökhöz, ez bünösök menése.
Lásd-meg azért ember, tégedet úgy talállyon:
Hogy fejedre, veszéllyedre örök átok ne-szállyon.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 656–7. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Ember emlekezzél a' szomorú halálról. – A versfőkben: KELI FEL AZ BÜNBÖL. – Megvan a második kiadásban is (1719, 656).

Szövege megtalálható még a következő gyűjteményekben: Illyés István: Halottas énekek (Nagyszombat 1693, 44), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 647). – Ma élő népzenei változatát Lajtha László közölte (1956, 409–10, 585).

Válaszos elmélkedő ének a megtérésről és a halálra való készületről. Forrása, szerzője ismeretlen.

Versforma: 13–15–16 (a–a–b).

Dallama a Batizi András énekére utaló nótajelzés alapján: RMDT I., 73. és 74. sz. – Bukovinából származó népi változatát közölte: Domokos 1979, 1096 és 1269.

2 irott-kép – jelentése a régiségben: cím, titulus (NySz I, 1604).

10 Folyása… órájának – homokóra, amivel a halált ábrázolják (vö. NySz II, 1131).




Hátra Kezdőlap Előre