Kodor Péter

[KÖrnyül-vöttek halálnak sérelmi…]*

Nota: Angyaloknak Nagyságos etc.

KÖrnyül-vöttek halálnak sérelmi,
Nyavalyáknak sok-féle nemei:
Mirigy-miatt soknak meg-kell halni,
Isten nyilát el-nem kerülhetni.
Olly szép példát, erröl nékünk adnak,
A' hólt-testek kik elöttünk vannak:
Ma én-rajtam, hólnap reád várjad,
Elö-Ember azt te meg-gondollyad.
Dicsiretes erröl gondolkodni,
Halálához mindennek készülni:
Kicsiny, és nagy, hogy a' szer el-éri,
Semmi módon el-nem kerülheti.
Olly sok zengés, halálhoz készülés,
Emberek-közt széllyel sok kesergés:
A' haláltól-való sok rettegés,
Kitöl nincsen sohúl menekedés.
Reánk szállott ennyi sok kesergés,
Mindenütt csak hallik harang-zengés:
Halottak-ért sok jaj-szó emlités,
Keservesen vagyon sok éneklés.
Példánk erröl e' Világra-jövés,
Anyáinktól nagy kínnal születés:
Tellyes éltünk e' földön rettegés,
Gyarló-testböl nagy kinnal ki-menés.
E' Világban kevés gyönyörüség,
Minden öröm-után keserüség:
Sok fáratság, múnka, és rettegés,
Hóltak-felöl-való beszélgetés.
Testi, lelki nagy sok ellenkedés,
Egy-más-ellen-való irigykedés:
Külömb-külömb-féle sok vétkezés,
Es a' bünböl soha ki-nem térés.
Ezért Isten Angyalát bocsátta,
Eles törit ö kezében adta:
Embereket általa rontattya,
Az Tau bötüt a' kin nem láthattya.
Rajtunk mostan ne-csudálkozzatok,
Kik meg-hóltunk, rajtunk ne-sirjatok:
De Istennek Angyalát várjátok,
Bóldogságban hogy bé-juthassatok.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 664–5. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Angyaloknak Nagyságos etc. A versfőkben: KODOR PETER. – Megvan még a második kiadásban is (1719, 564).

Szövege megtalálható a következő gyűjteményekben: Illyés István: Halottas énekek (Nagyszombat 1693, 26 Fő-képpen mirigyes üdőre), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 494). – Ma élő népzenei változatát Lajtha László közölte (1956, 208–9, 486).

Halotti búcsúztató járvány idején. Kodor Péterről, akinek neve a versfőkben olvasható, közelebbit nem tudunk; lehetséges, hogy az ének szerzője volt. – Kájoni akrosztichonos énekeiről: In aduentu canenda c. jz.

Versforma: 10–10–10–10 (a–a–a–a).

Dallama: RMDT II., 103. sz.

1 Környül-vöttek – lásd [KEserves életem, Dòlgaid meg-beszélgetem…] c. 11. sor jz.

3 Mirigy – a régiségben a tályog, fekély, leggyakrabban a pestis neve (NySz II, 845).

Isten nyilát – villámcsapást.

36 Az Tau bötüt – a sémi abc utolsó betűje, a megmaradás, fennmaradás jele, amellyel a házakat és állatokat jelölték az ószövetségben a pusztulás ellen. Hagyományának eredetét ld. Ezekiel látomásában: …és hivá a' férfiat, a' ki gyólchba vala őltözve, és az írónak kalamárisa vala az óldalán. És monda az Úr  néki: Menny-által a' váras közepin Jerusálemben: és jegyezz Thau-t a' siránkozo férfiak homlokára, és a' bánkodókéra minden utálatosságokon, mellyek abban lésznek. És amazoknak monda, az én hallásomra: Mennyetek-által a' várason követvén őtet, és őllyetek: ne kedvezzen a' tí szemetek, se ne  könyörűllyetek… senkit pedig, a' kinn a' Thau-t láttyátok, meg ne öllyetek…(Ez, 3–5). A keresztény ókorban a tau Krisztus keresztjének jele; a középkori néphit szerint az élet, az üdvözülés biztosítéka, mely a járvány ellen is védelmet nyújt (LThK2 9, 1306–7).

37 Rajtunk – a megholtakon; az ének a halottak nevében szól.




Hátra Kezdőlap Előre