[OH Emberi gyarló nemzetség!…]*

Nota, Eheu quid homines sumus

OH Emberi gyarló nemzetség!
minden dolgod csak hivság, s' kétség:
Kiben bizol, arany, és ezüst,
el-enyésznek majdan mint a' füst.
Nem ládd minden-napi példákban,
hogy az Halál siet dolgában:
A' sok Tiszt, s' nagy Birodalom
el-olvad majd, mint az hó halom.
Kik a' magosb Székeket ülik,
halált azzal el nem kerülik:
Meg nem ment, nem, a' Királyi szék,
Tiszt, Böcsüllet, Méltóság, s' Felség.
Halál elött Király, vagy Császár
nincs: s' nem használ sem kincs, sem kö-Vár:
Szegény, s' gazdag egy-aránt romlik,
mihelt halál reájok omlik.
Mint Nagy-Sándor, légy olly hatalmas,
légy mint Sámson olly viadalmas:
Virágjában életed légyen;
tested majdan a' sirba mégyen.
Mint Absolon, légy bár olly csinos,
mint Pünkösdi rosa, olly piros:
Mit használ, ha majd, majd le-kaszál,
Halál rosa szinet földbe kapál.
Mit használ szép arany-szin hajad,
kláris szinü gyenge ajakad:
Mit kristályos két fényes szemed,
ha majd sirba dugják hólt fejed.
Jaj Nárcissok, jaj Hyacintok!
jaj féllyetek gyenge virágok:
Az halál ha dérrel s' hideggel,
reátok csap nagy zápor jéggel.
Hány mosolygó szines violák,
hány bársonynál pirosb, fris rósák
bimbójokban tavaszszal vesztek,
kik magoknak nyarat igirtek.
Kendös orczák, pávák: s' fris Iffiak,
ne jádczatok Nemes Urfiak:
Véletlen jön reátok a' sor,
ez nap lehet a' testetek por.
Nagy Nevetek ma füstben mehet,
s' a' lelketek pokolban lehet:
vigyázz ember; az üdö szoros,
sem órád, sem napod bizonyos.
Nincs maradás itt, s' örök lakás;
Világ, vendég fogadó szállás:
Láss dolgodhoz, mig az úton vagy;
ne jádczál: mert szám-adásod nagy.

Nyomtatott kiadása:

[Szőlősy Benedek:] Cantus catholici. Nagyszombat 1675, 79–80. Kiad. MIR 39, 28–9. – Címe és nótajelzése: MAGYARÚL. Azon Nótára.Téves forrásutalás. [Utalás az előtte lévő latin cantiora: Eheu! quid miseri homines sumus].

Ének a sorsról és a halálról. Az idézett latin éneknek nem fordítása vagy parafrázisa; a Magyarul felirat, akárcsak a kassai Cantus catholici azonos kezdősorú énekénél, azt jelenti, hogy a szerző a latin minta egyes gondolatait, fordulatait követte és az új éneket a latin dallamára énekeltette. Vö. [OH emberi gyarló Nemzetség…] c. jz. Néhány sort a dallammintához alakítva Nyéki Vörös Mátyásnak A' múlando világtól-való búchuzat, az eörökké-valoságért című verséből is átvett; vö. RMKT XVII./2, 99. sz.

Versforma: 9–9–9–9 (a–a–b–b).

Dallama: RMDT II., 98. sz.

3–4 – Nyéki Vörösnél: Mint tűndöklő Arany, 's Ezüst? Majd el-enyésznek, mint a' füst. (3–4. sor)

9–10 – vö. [OH emberi gyarló Nemzetség…] c. 37–38. sor.

17 Nagy Sándor – lásd Regi enek c. 52. sor jz.

18 Sámson – lásd Conceptio immaculata Beatae Virginis Mariae c. 24. sor jz.

21 Absolon – lásd Alia Funabralis c. 29. sor jz.

25–28 – Nyéki Vörösnél: Mit használ sárga szép hajad? Mit Klaris-szinű ajakad? Mit fényes Kristalyos szemed? Majd sírba dúgják hólt fejed. (13–16. sor)

37 Kendös orczák, pávák: s' fris Iffiak – festett arcok (NySz II, 190, fucatus); kevélyek (NySz II, 1254); pompáskodó (NySz I, 994, frisselkedik pompázkodik).



Hátra Kezdőlap Előre