|
|
Nyomtatott kiadása: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 654–6. – Cím: MAS REGI ENEK. – Nótajelzés: Nota: Mit bízik e' Világ etc. – A versfőkben: SIGISMVNDVS KORNIS FECIT OH. – Megvan a második kiadásban is (1719, 554). Szövege megtalálható a következő gyűjteményekben: Illyés István: Halottas énekek (Nagyszombat 1693, 41), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 550). – Ma élő népzenei változatát Lajtha László közölte (Bp. 1956, 313–4, 590). Ének az elmúlásról. Szerzője a versfők tanúsága szerint Kornis Zsigmond (1578 k.–1648) katolikus erdélyi főúr volt. Bátyja, Boldizsár résztvett a Báthori Gábor (1589–1613) ellen szőtt Kendi-féle összeesküvésben, amiért a fejedelem 1610. július 11-én a kolozsvári főtéren lefejeztette, és Zsigmondnak is ekkor menekülnie kellett (Conspiratio Kendiana, vö. RMKT XVII./1, 96. sz.; ItK 1963, 360–368, Keserű Bálint ; RMNy 990. sz.). 1611–től Forgácz Zsigmond császári hadában szolgált. 1615-ben tért vissza Erdélybe, ahol Bethlen Gábor (1613–1629) és I. Rákóczi György (1630–1648) idejében bihari és zarándi főispán, az erdélyi hadak főkapitánya volt. Feleségét, Pállfy Ilonát 1637. június 10-én vesztette el; lehetséges, hogy ez indíthatta filozófiai hangvételű, elmélkedő énekének megírására. ( Nagy Iván: Magyarország családai. V. kötet. Pest 1859, 365–6; Veress Endre: A göncz-ruszkai gróf Kornis-család anyakönyve 1446–1917. Bp. 1917, 133.1., mellékletben családfa táblázat.) Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a). A nótajelzésben idézett Mit bízik e világ ő álnokságában kezdetű XVI. századi Cur mundus militat –fordításnak Szőlősy Benedek Cantus catholicijében (1651, 248; 1675, 76) megtalálható a szövege és dallama: RMDT I., 189. sz.; a szövege megvan Kájoni Cantionale catholicumában (1676, 687) is. 6 Salamon – lásd Alia Funabralis c. 25. sor jz. 8 csalaték – kicsalaték. 9 Julius Császar – lásd [MInnyájan kik jelen vattok…] c. 47. sor jz. 11 Világ-bíró Sándor – Nagy Sándor; lásd Regi enek c. 52. sor jz. 15 Crésus – Croesus, Kroisos; lásd Regi enek c. 53. sor jz. Cyrus – uo. 52. sor jz. 17 Sámson – lásd Conceptio immaculata Beatae Virginis Mariae c. 24. sor jz. 20 Jónatás – lásd [Nyilnak az egek, gyülnek seregek…] c. 7. sor jz. 21 Absolon – Dávid király fia, aki fellázadt apja ellen és sereggel támadt reá (2 Sám 15); vö. RMKT XVII./7, 166. sz. 15. sor. 22 Hector – a trójaiak legbátrabb hőse, akit Achilles ölt meg. 23 Achilles – Homeros Iliasának főhőse (Achilleus), a lelki nemesség és testi tökéletesség görög ideálja.
|