Jegyzetek

E füzet két beszéd (Deák Ferenc) s egy levél (Kossuth Lajos) szövegét tartalmazza.

1867. február 17-én kelt Ferenc József leirata, amely helyreállította a magyar alkotmányt, s megalakította a felelős magyar miniszteri kormányt. Ugyanezen a napon a Deák-párt vezetősége értekezletet tartott, s gróf Andrássy Gyula bemutatkozott mint miniszterelnök. Őt követően Deák Ferenc szólalt fel, akinek beszédét Szász Károly jegyezte le.

A közös ügyek tárgyában készült javaslatról, amelyet az ún. hatvanhetes bizottság készített, a képviselőház 1867. március 20-án kezdte meg az általános vitát. Deák Ferenc március 28-án szólalt fel. Beszédének elhangzása után szavazott a képviselőház: 397 igazolt képviselő közül a javaslat mellett szavazott 257, ellene szavazott 117. Nem szavazott 23.

Kossuth Lajos Párizsban, május 22-én írott levelét a Magyar Újság május 26-án közölte, egyidejűleg Kossuth a levél kéziratát Deák Ferencnek is elküldte. Deák a Pesti Napló május 30-i számában bejelentette, hogy nem óhajt Kossuth levelére válaszolni, s nem szándékozik hírlapi vitába bonyolódni. Ezt írta többek között: „...Kossuthnak hozzám intézett levele nem magánlevél, ő maga is nyílt levélnek nevezi azt. Kossuth nem nekem akart írni, hanem ellenem, s midőn levelét postán hozzám küldötte, egyszersmind megküldötte azt a Magyar Újságnak is hírlapi közlés végett.

Nem tekinthetem tehát e levelet egyébnek, mint hírlapi cikknek mellyel mint vádirattal lép fel a közönség előtt Kossuth ellenem és eddigi eljárásom ellen, hogy nevének és múltjának súlyát ő is a mérlegbe vesse kárhoztatásomra.

E vádirat ellenében magamat és eljárásomat igazolni nem tartom szükségesnek. Politikai eljárásom nyilvános volt. Elveim, nézeteim és minden állításomnak, minden javaslatomnak okai tudva vannak a közönség előtt, mert őszintén és tartózkodás nélkül kifejtettem azokat ott, hol képviselői állásomnál fogva jogom és kötelességem volt felszólalni; védtem a jogilag fennálló törvényeket az abszolút hatalomnak egyoldalú eljárása ellen, s midőn arról kellett tanácskoznunk, hogy hazánk érdekében szükséges-e az eddigi törvények valamely pontját a törvényhozás rendes útján módosítani, és ha szükséges, minő módosítás leend a legcélszerűbb, elmondottam én is meggyőződésemet és ennek okait.”

Deák Ferenc beszédeit, írásait Kónyi Manó gyűjtötte egybe. (Deák Ferenc Beszédei I–VI. Bp., 1882–1898.; második, bővített kiadás Bp., 1903.) E kiadás alapján készült a Magyar Remekírók 1906-ban megjelent kétkötetes válogatása. (Szerkesztette és bevezette Wlassics Gyula; címlapkiadás: 192?) 1934-ben Berzeviczy Albert bevezetésével jelent meg egy kötet Deák Ferenc írásaiból: feltűnő, hogy ebben nem kapott helyet az 1867. március 28-án elhangzott, a kiegyezést védő parlamenti beszéd. E beszéd szövege külön kötetben is megjelent a híres Húsvéti cikk (1865. április 16.) társaságában 1917-ben, dr. Fayer Gyula bevezetőjével. (Magyar Könyvtár 829.)

Wlassics Gyula 1923-ban megjelent Deák-monográfiája óta csak Fekete Sándor írt terjedelmesebb dolgozatot Deák Ferencről. (A nemzet prókátora, Bp., 1976.)

Kossuth Lajos írásainak, beszédeinek nincs megbízható teljes kiadása. Műveiből 1880 és 1905 között jelent meg tizenhárom kötetben a legterjedelmesebb válogatás. (Kossuth Lajos iratai I–XIII.) Az első három kötet (Bp., 1880–1882.) még Kossuth Lajos előszavával. E kötetek az emigráció első korszakának írásait tartalmazzák. A IV–V. kötetet Helfy Ignác rendezte sajtó alá (Bp., 1894–1895.), a VI–X. kötetet Kossuth Ferenc. (Bp., 1898–1904.) Mindezek a kötetek az 1849-től Kossuth Lajos haláláig terjedő időszak írásainak, beszédeinek, leveleinek szövegét közlik. Kossuth Ferenc szerkesztésében jelent meg az utolsó három kötet (XI–XIII.), amely az 1832 és 1849 között keletkezett műveket foglalja magába. Majd mindegyik kötet később új címlappal ismét megjelent.

1948-ban indult meg Kossuth Lajos Összes Munkái kiadása, Barta István szerkesztésében. Megjelent az Országgyűlési Tudósítások teljes anyaga (I–V. kötet, Bp., 1948–1961) ; az 1848–1849-ben keletkezett valamennyi mű (XI–XV. kötet, Bp., 1951–1955.) s a fiatalkori, 1819 és 1837 között írott művek. (VI. kötet, Bp., 1966.)

Kossuth Lajos műveiből egy bő válogatást készített Kossuth Ferenc (Magyar Remekírók, Bp., 1902.), s ennek a kötetnek változatlan szövege többször is megjelent. Az élő Kossuth címmel Katona Jenő válogatásában látott napvilágot legutóbb 1948-ban egy kötet Kossuth-írás. (Később egy vékonyka kötet a negyvennyolc–negyvenkilences beszédekből – Fel mindnyájan a hon védelmére, Bp., 1951.) A Cassandra-levél mindkét nagyobb válogatásban olvasható, valamint a Kossuth Lajos iratai VIII. kötetében, ahol Kossuth Ferenc jegyzetben megemlíti, hogy a nyílt levél szövege a Pfeifer-cég kiadásában külön füzetben is megjelent, s a 10 krajcárért árult könyvecskéből több mint ötvenezer példány fogyott el.

A két beszéd, illetve a levél szövegét Wlassics Gyula és Kossuth Ferenc kiadása alapján közlöm, a mai helyesírás követelményeinek megfelelően, de mindenütt megőrizve az eredeti hangzás-alakot.

 




Hátra Kezdőlap