Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jereb Gábor
Vitorlázó repülőgépek

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés
A motor nélküli repülőgép
A motor nélküli repülés lehetősége
Repülés függőleges légáramlatokban
Hogyan válik a motor nélküli repülőgép vitorlázó repülőgéppé?
A vitorlázó repülőgép és a vitorlázórepülés

1. A vitorlázó repülőgép története
1.1. 1920 előtt
1.2. 1920-tól a második világháborúig
1.2.1. Mai vitorlázó repülőgépeink ősei
1.2.2. A termikus távrepülés új igényeket támaszt
1.3. Merre tart a vitorlázó repülőgépek fejlődése?

2. A vitorlázó repülőgépek kialakításának elméleti alapjai
2.1. A vitorlázó repülőgép aerodinamikája
2.1.1. A folyadéksúrlódás és a határréteg
2.1.2. A testek ellenállása
2.1.3. A végtelen terjedtségűnek tekintett szárny körüli áramlás jelenségei
2.1.3.1. A szárnyra ható erők és nyomatékuk
2.1.3.2. A szárnyszelvények aerodinamikai tulajdonságai
2.1.3.3. A kormányfelületek aerodinamikája
2.1.4. A véges terjedtségű szárny
2.1.4.1. A felhajtóerő fesztávolság menti eloszlása és az indukált ellenállás
2.1.5. A repülőgép polárgörbéje
2.1.6. A vitorlázó repülőgép jellemző teljesítményadatai
2.2. A vitorlázó repülőgép repülési tulajdonságai
2.2.1. A vitorlázó repülőgép stabilitása
2.2.1.1. A statikus hossz-stabilitás
2.2.1.2. A dinamikus hossz-stabilitás
2.2.1.3. A repülőgép iránystabilitása
2.2.1.4. A repülőgép oldalstabilitása
2.2.2. A vitorlázó repülőgép kormányzása és kormányozhatósága
2.2.2.1. A kormányzás elve és hatásossága
2.2.2.2. A kormányszerveken a kormányok kitérítésekor kifejtendő erők
2.2.3. Két különleges repülési fázis: az átesés és a dugóhúzó
2.2.3.1. A repülőgép repülési tulajdonságai kis sebességekkel. Az átesés
2.2.3.2. A dugóhúzó

3. A korszerű vitorlázó repülőgépek
3.1. Teljesítmény-vitorlázógépek
3.1.1. Az átlagsebesség mint teljesítménymérce
3.1.2. A repülőgépvezető képességeinek és a termik emelkedési sebességének hatása az átlagsebességre
3.1.3. A vitorlázó repülőgép jósági fokát meghatározó tényezők az átlagsebesség szemszögéből
3.1.4. A szárny kialakításának szempontjai
3.1.4.1. A felületi terhelés nagyságának hatása
3.1.4.2. A korszerű szárnyszelvények jellegzetességei
3.1.4.3. Az oldalviszony és a fesztávolság hatása
3.1.4.4. A szárny alaprajzi alakja és az elcsavarás
3.1.4.5. A szárnyvégek kialakítása és az ellenállás kapcsolata
3.1.4.6. A szárnyfelület simaságának hatása a polárgörbe alakulására
3.1.4.7. Felhajtóerőt növelő szerkezetek. Változtatható alakú szárnyak
3.1.5. A törzs kialakítása
3.1.6. A szárny és a törzs közötti átmenet kialakítása
3.1.7. Féklapok
3.1.8. Hogyan érvényesülnek a korszerű vitorlázórepülés elvei a teljesítmény-repülőgépek kialakításában?
3.1.8.1. Az M-30 Fergeteg
3.1.8.2. Az OE-01
3.1.8.3. A Beatty-Johl BJ-3, egy különleges időjárási területre tervezett vitorlázó repülőgép
3.1.8.4. A Sigma 1 kísérleti vitorlázó repülőgép
3.2. Iskola-vitorlázógépek
3.3. Különleges vitorlázó repülőgépek
3.3.1. Farok nélküli és csupaszárny vitorlázó repülőgépek
3.3.1.1. Az önmagában repülő szárny problémái
3.3.1.2. Néhány megépült farok nélküli és csupaszárny vitorlázó repülőgép
3.3.2. Kacsa-elrendezésű repülőgépek

4. A vitorlázó repülőgépek szilárdsága
4.1. A légerőkből származó terhelések
4.2. A földi erőkből származó terhelések
4.3. Egyéb terhelések
4.4. A vitorlázó repülőgép terheléseinek változása műrepülés közben
4.5. A vitorlázó repülőgépek építésére és légialkalmasságának feltételeire vonatkozó előírások
4.6. A vitorlázó repülőgépek részeinek szilárdsági igénybevételei
4.6.1. A szárny szilárdsági igénybevételei
4.6.2. A farokfelület szilárdsági igénybevételei
4.6.3. A törzs szilárdsági igénybevételei
4.7. A vitorlázó repülőgépek szerkezetének merevsége és rezgésmentessége
4.7.1. Néhány szó a rezgőrendszerekről
4.7.2. A vitorlázó repülőgép szerkezeti részei mint önálló rezgőrendszerek
4.7.2.1. A szárny
4.7.2.2. A törzs és a vitorlázó repülőgép egyéb részeinek rezgései
4.7.3. A repülőgép általános rezgései
4.7.4. A rezgéseket gerjesztő erőhatások
4.7.5. A hajlító- és a csavarórezgések kapcsolódása

5. A vitorlázó repülőgépek szerkezete
5.1. A vitorlázó repülőgépek szerkezetének általános elrendezése és osztályozása
5.2. Építési anyagok
5.2.1. Faanyagok
5.2.2. Fémek
5.2.3. Műanyagok
5.3. Faszerkezetű vitorlázó repülőgépek
5.4. Két különleges szerkezetű vitorlázó repülőgép
5.5. Fémépítésű vitorlázó repülőgépek
5.6. Üvegszálerősítésű műanyagból készült vitorlázó repülőgépek
5.6.1. Üvegszálerősítésű műanyag repülőgépszerkezetek szilárdsági problémái
5.6.2. Az üvegszálerősítésű műanyag vitorlázó repülőgép szerkezete és gyártása

Irodalom
Név- és tárgymutató



Előszó

A repülés a huszadik században a közlekedés egyik fontos ága. A vitorlázórepülés a repülésnek olyan változata, amikor a repülőgép a beépített motor energiája helyett a légkörben rejlő energiákat kutatja fel és hasznosítja. Ezt három tényező összműködése teszi lehetővé: a légköri energiák természetének ismerete, a repülőgép célszerű kialakítása ezek kihasználására és a repülőgép vezetőjének szakismeretei és készsége.

Jereb Gábor "Vitorlázó repülőgépek" című könyve a vitorlázórepülés eszközeit mutatja be. Ismerteti a vitorlázó repülőgépet, a légköri energiák hasznosítására alkalmassá tevő célszerű kialakítás elveit és megoldásait, és ismerteti a magyar repülőgéptervezők kiváló alkotásait is, amelyek a világ figyelmét nem egyszer hívták fel a magyar mérnök alkotó tudására.

Napjainkban a repülés szakembereinek képzése és szaktudásának állandó fokozása a technika egyre gyorsuló fejlődése miatt mind fontosabbá válik. A "Vitorlázó repülőgépek" hiányt pótló, jó könyv, amely ezeknek a célkitűzéseknek a valóraváltását saját szakterületén értékesen segíti elő. A Műszaki Könyvkiadó a hasonló szakkönyvek kiadásával hagyományainak megfelelő, jó szolgálatot tesz a repülés ügyének.

Kívánom, hogy e könyv sikerrel töltse be feladatát, és járuljon hozzá a repülés ezen érdekes ágának teljesebb megismeréséhez és továbbfejlődéséhez.

Budapest, 1976. április 9.

Rödönyi Károly
közlekedés és postaügyi miniszter, a MÁV repülőklub elnöke


×