Bevezető

1992 végén Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának akkori Kabinetirodája megrendelte a Budapest imázsvizsgálat első etapját. A következő főpolgármesteri ciklus közepén, ez év első harmadában a Hivatal ismét megrendelte az imázsvizsgálatot, annak második etapját a Társadalomkutatási Informatikai Egyesüléstől (TÁRKI).

A lekérdezett kérdőívben (ld. Melléklet) szelektált kérdések szerepelnek az első vizsgálatból, a minta pedig egyfelől csak budapesti (az 1992-es budapesti és országos volt), másfelől pedig 3000 fő helyett 1500 fő, ami még mindig bőségesen elegendő a vizsgálathoz. Feladatunk ismét az volt, hogy vezérfonalat biztosítsunk a főváros számára a várospolitika bizonyos kérdéseinek eldöntéséhez, feltárjuk, hogy a város mindennapi életének egyes területein milyen képek alakultak ki a lakosságban, a lakosság mely rétegei hordozzák ezeket a képeket-elképzeléseket.

E feladathoz két, már használt fogalomra kell ismételten kitérnünk: az egyik a mindennapi élet, a másik a kép, az imázs. A mindennapi életet pozitíve és negatíve definiáljuk: mindennapi élet az, amely közel van az emberek napi életciklusához, amely számukra közvetlenül áttekinthető, és nem mindennapi élet az, ami az együttélő társadalmi csoportok fölött, hierarchikusan fölérendelten folyik: azaz a nagypolitika, az ünnepek, a szakkérdések területe. Ez utóbbiak taglalása nem tartozik e tanulmány keretei közé.

A munka öt részre tagolódik: az elsőben a város és az ország viszonyát vizsgáljuk, a másodikban a város lakosainak mélyebb, nem véleményszintű viszonyulását a városhoz, hangulatokat, érzelmeket, emberi viszonyokat, a harmadikban a fővárosiak értékelését és elképzeléseit egyes konkrét várospolitikai-lokális kérdéskörökben, a fővárosról mint egészről alkotott elképzeléseiket, vízióit, s azt, hogy mit, hogyan és ki által tartanak megvalósíthatónak és megvalósítandónak elképzeléseikből, kikre számítanak és kikre nem. A negyedik részben röviden a Budapestről alkotott külsőleges képet vizsgáljuk, az ötödikben pedig tömören összefoglaljuk a szűk négy év alatt bekövetkezett változásokat.