Előszó

E kötetben gróf Ráday Gedeonnak minden fenmaradt s az akkori lapokban, folyóiratokban (a Magyar Músa, Magyar Museum és Orpheus) és a Helikoni Virágokban megjelent munkáit összegyűjtve veszi az olvasó.

Tudva van, hogy Ráday Gedeon versei nem mint költői művek, hanem mint magyar verselési gyakorlatok bírnak némi fontossággal annyiban, a mennyiben mind a klasszikai, mind a nyugateurópai versformák behozatalát s meghonosítását ő kisérlé meg először a múlt században, mikor még jobbára a hagyományos magyar alexandrint művelték csekély számú íróink. Tehát e verseknek irodalomtörténeti fontosságuk van, a mire Kazinczy és Toldy után Arany János is figyelmeztetett. Az itt található verses dolgozatok mutatják, hogy Ráday más két társa: Földi János és Verseghy Ferencz között is az első, a ki a magyar verselés külformáinak újításait megkisérli, az ifjabb írók figyelmét a klasszikai német és franczia költői művek fordítására irányozza s kísérletet tesz: mikép lehet az idegen műveket nyelvünkre fordítani, hogy az eredetinek szellemét lehetőleg híven visszaadja s e mellett az eredetinek versalakját is vagy utánozza, vagy a megfelelő magyar formával pótolja. Példa erre Három próbái a Telemachus kezdetének czímű fordítása, melyben az eredetit először egy rímű négy sorú, azután páros rímű, szintén négy sorú stróphákban, végre hexameterekben kísérli meg nyelvünkre fordítani, hogy - mint maga megjegyzi - megmutassa: "vajon melyik vers neme legalkalmasabb arra, hogy a fordítás mentől rövidebb legyen".

A versek alatt vagy után olvasható jegyzetek mind Rádaytól valók s ezek a magyar vers technikájának történetében még nagy részt fontosabbak, mint magok a verses dolgozatok. Egyébiránt nemcsak az efféle jegyzeteket vettem föl a jelen gyüjteménybe, hanem az olyanokat is, a melyekben vagy a fordítás nehézségeit fejtegeti, vagy tárgyi magyarázatokat nyujt.

A kötet első felét verses dolgozatai, második részét a Zrínyi Szigeti veszedelem czímű műve három énekének átdolgozása és Ossian fordításának fenmaradt részlete foglalják el.

Végűl megjegyzem, hogy a kötet elején olvasható tanulmányban Ráday Gedeonnak nem annyira külső élettörténetét, mint inkább irodalomtörténeti értékét s Kazinczyra tett hatását ügyekeztem feltűntetni.

Buda-Pest, 1891 október 16-án.
Dr. Váczy János.