| Láttál-e gondolát már? Íme lássad, |
| leírom a hosszúkás csolnakot: |
| bátor remeke az elgondolásnak, |
| könnyed, zömök, az orra faragott, |
| az evezősét hívják „gondolás”-nak, |
| sötét vizén libbenve suhan ott, |
| mint egy koporsó, mely ladikba lenne, |
| s nem tudni, mit beszélsz, csinálsz te benne. |
| És siklanak a hosszú, nagy csatornán, |
| sodorva a Rialtót s más hidat, |
| éjjel-nappal lebegve, vagy mogorván |
| a színházak körül valami vad |
| gyásszal vigyáznak, lesve holmi tort tán, |
| de el ne fogjon a bús áhítat, |
| mert az öröm honol ölükbe mélyen, |
| mint temetés után a gyászszekéren. |
|
|
