Ismertető

Az elmúlt fél évszázad költészeti kánonjából kiszorult barokk költő, Gyöngyösi István életműkiadása két új művel gyarapodik. Az 1680-as évek elejéről származó, Esterházy Pál nádorhoz írott Palinódia (Kesergő Nimfa) és a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságát megéneklő versezet közös jellemzője, hogy a költő politikai-cenzurális okok miatt nem nevezi meg bennük sem saját magát, sem hőseit. Az allegorikus jellegű Palinódiában a török Hold és a Habsburg Sas között hányódó, sanyarú sorsú Magyarországot jelképező Kesergő Nimfa folyamodik segítségért az újdonsült nádort, Esterházy Pált képviselő Kardos Griffhez - az Esterházyak címeréből. A házasénekben pedig - Wesselényi Ferenc és Széchy Mária, Kemény János és Lónyay Anna esetéhez hasonlatosan - a kuruc hadvezér és a későbbi munkácsi hős várvédő, Thököly Imre és Zrínyi Ilona a korban nagy visszhangot kiváltó "öszve-párosodás"-ának állít emléket a sokáig ismeretlen mű anonim szerzője, Gyöngyösi István. A Márssal társolkodó Murányi Vénus és a Porábúl megéledett Főnix rendkívüli poétikai tudatosságról tanúskodó képi-verselési-stilisztikai és nyelvi bravúrjai után ezúttal narratológiai megoldásaival, az elbeszéléstechnika modernségével lepi meg az olvasót a XVII. századi "magyar Ovidius".