CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó.
Ráday Gedeon.
Gróf Ráday Gedeon összes művei.
Tavaszi estve.
Árpádról írandó bajnoki éneknek kezdete...
Kérés.
A kereszténynek estvéli maga megvizsgálása.
Dieneshez.
XV. Zsoltár szokott nótájára.
Mezei dal.
Sóhajtás.
Ugyanazon dal meghosszabbítva.
A vén ember.
Egy vén emberről.
Virgilius Aeneissének kezdete.
A violácska és rózsa.
Mapes Gvalternek korcsma-dala.
A Mapes mentsége.
Három próbái a Telemachus kezdetének.
1. Négy sorú stróphákban.
2. Két sorú versekben.
3. Hexameterekben.
Dieneshez.
Egynéhány fabulák.
1. A mezei prücsök.
2. A békáról.
3. A róka és holló.
4. I. Mátyás királynak három restjei.
5. A tormába esett féreg.
6. Víz, szél, becsűlet.
Két Venus s különböző két fijok.
Dorilis.
Ugyanő.
Fulvia.
A ki nem jár....
Horatius IX. ódája a harmadik könyvből.
Ugyanazon ódája Horatiusnak szorosan az ő versmértékéhez kötve.
Dienes.
Szép Rózsi.
Anakreonból való fordítások.
II. Oda.
XL. Óda.
Anakreonnak XLV. dala.
XLVI. Óda az házasúlandókra szabva.
A péczeli palotában festett képeknek rendi,
és azoknak, egymástól való függések.
Gróf Zrínyi Miklós Sziget vára veszedelmének
köttetlen beszédre való fordítása.
Elől-járó versek.
Első ének.
Harmadik ének.
Ötödik Ének.
Eviralla.
Előszó
E kötetben gróf Ráday Gedeonnak minden fenmaradt s az akkori lapokban,
folyóiratokban (a Magyar Músa, Magyar Museum és Orpheus) és a Helikoni
Virágokban megjelent munkáit összegyűjtve veszi az olvasó.
Tudva van, hogy Ráday Gedeon versei nem mint költői művek, hanem mint
magyar verselési gyakorlatok bírnak némi fontossággal annyiban, a mennyiben
mind a klasszikai, mind a nyugat-európai versformák behozatalát s
meghonosítását ő kisérlé meg először a múlt században, mikor még jobbára a
hagyományos magyar alexandrint művelték csekély számú íróink. Tehát e
verseknek irodalomtörténeti fontosságuk van, a mire Kazinczy és Toldy után
Arany János is figyelmeztetett. Az itt található verses dolgozatok
mutatják, hogy Ráday más két társa: Földi János és Verseghy Ferencz között
is az első, a ki a magyar verselés külformáinak újításait megkisérli, az
ifjabb írók figyelmét a klasszikai német és franczia költői művek
fordítására irányozza s kísérletet tesz: mikép lehet az idegen műveket
nyelvünkre fordítani, hogy az eredetinek szellemét lehetőleg híven
visszaadja s e mellett az eredetinek versalakját is vagy utánozza, vagy a
megfelelő magyar formával pótolja. Példa erre Három próbái a Telemachus
kezdetének czímű fordítása, melyben az eredetit először egy rímű négy sorú,
azután páros rímű, szintén négy sorú stróphákban, végre hexameterekben
kisérli meg nyelvünkre fordítani, hogy - mint maga megjegyzi - megmutassa:
«vajon melyik vers neme legalkalmasabb arra, hogy a fordítás mentől
rövidebb legyen».
A versek alatt vagy után olvasható jegyzetek mind Rádaytól valók s ezek a
magyar vers technikájának történetében még nagy részt fontosabbak, mint
magok a verses dolgozatok. Egyébiránt nemcsak az efféle jegyzeteket vettem
föl a jelen gyüjteménybe, hanem az olyanokat is, a melyekben vagy a
fordítás nehézségeit fejtegeti, vagy tárgyi magyarázatokat nyujt.
A kötet első felét verses dolgozatai, második részét a Zrinyi Szigeti
veszedelem czímű műve három énekének átdolgozása és Ossian fordításának
fenmaradt részlete foglalják el.
Végűl megjegyzem, hogy a kötet elején olvasható tanulmányban Ráday
Gedeonnak nem annyira külső élettörténetét, mint inkább irodalomtörténeti
értékét s Kazinczyra tett hatását ügyekeztem feltűntetni.
Buda-Pest, 1891 október 16-án.
Dr. Váczy János.