„Budapesti Híradó” politikai és hivatalos hirdetéseket is tartalmazó lap, megjelent hetenként négyszer; szerkesztette Szenvey József. 1847. május 7. és 14-diki számaiban ismételten felszólalt Petőfi és a népies irányzat ellen, mely csak a „nyersebb” olvasóvilág igényeit elégítheti ki s a finomabb ízlésű olvasóknak Hiador költeményeit ajánlotta, melyeket éppen akkor adott ki Petrichevich Horváth Lázár. E cikkekben éles célzások voltak olyan költők ellen, akik „megszökve az iskolából”, „kellő tanultság hiányában” a politikai izgatások uszályhordozóivá alacsonyodtak stb. A május 17-iki szám „Hírharang” rovatában pedig a következő elméskedés jelent meg, melyre a levél alább hivatkozik:

„Stuart Mária adatása estéjén a nemzeti színház egyik zártszékén egy tisztes táblabíró ült bizonyos úr mellett, s fölvonás közben így szóla hozzá: „Ugyan kérem, nem tudná uraságod megmondani, hogy hol lakik doctor Arany úr?” - „Nem ismerek ilyen nevű doctort.” „Nem-é?” Pedig híres ember lehet az, én nemrég gyönyörű tündérmesét olvastam tőle a Divatlap-ban, mely annyira megtetszett nekem, hogy rászántam magamat - általa gyógyíttatni meg makrancos köszvényemet, mely már három szomszédos vármegye orvosaival dacolt.” „Ön csalatkozik, hiszen azon Arany úr, ki a kérdéses szép mesét írta, nem orvos és nem is lakik Pesten.” - „Dehogynem, dehogynem; hiszen van eszem, hogy nem jövök vaktában negyven mérföldnyi távolból Pestre. Doctor bizony azon derék poéta, és Pesten lakik, mert én ezt világosan olvastam egy más munkájában, melyet a rudnói papról írt, s már akkor is nagy bizodalmat éreztem iránta, mert ugyancsak szívem szerint írt a zsidókról.” - „Ah, ön doctor Arányi urat érti?” - És így világosodott föl a tévedés, mely miatt a tekintetes úr negyven mérföldet fáradott.”