Bevezető

A társadalom és a gazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az információs szektor húzóágazattá vált, amelynek kulcsszerepe van az anyagi és szellemi fejlődésben. Európa pozíciója a globális versenyben romlott az Egyesült Államokkal és a gazdaságilag gyorsan növekvő távol-keleti országokkal szemben, nem kis részben az információs szektor lemaradásának eredményeképp. A 2000. márciusi lisszaboni konferencián az Európai Unió vezetői célul tűzték ki azt, hogy az unió felzárkózik a távol- keleti és az amerikai régiókhoz, és 2010-re a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává és gazdaságává válik. A Bizottság kidolgozta az eEurope-programot, amelyben meghatározták a célok eléréséhez szükséges irányelveket. Úgy ítélték meg, hogy a célok elérésében az információs és kommunikációs technológiának (IKT) kulcsszerepe van. 2002-ben az eredeti eEurope tervet felülvizsgálták és új elemeket építettek be, mint például a számítógépes hálózatok minél szélesebb körben való elérhetősége, valamint a szélessávú internet elterjedésének növelése. Az új terv "eEurope2005" néven vált ismertté, melyben meghatározták a tagországok által követendő irányelveket.

A célok megvalósulásának, a gazdaság szerkezeti változásának követéséhez kiemelkedő fontosságúak az információs társadalomra vonatkozó minőségi statisztikai adatok. Az Európai Unió Tanácsa 2003. január 28-i határozata az adatok minőségének javítását tűzte ki célként az Eurostat és a nemzeti statisztikai szolgálatok intenzív bevonásával, a vonatkozó nemzetközi összehasonlításra lehetőséget adó adatgyűjtések számának növelésével. A cél eléréséhez az egyik legfontosabb lépés az információstársadalom-statisztikára vonatkozó jogszabály elfogadása volt, mely 2004. május 11-én lépett hatályba (Regulation (EC) No 808/2004 of the Parliament and the Council concerning the Community Statistics on he Information Society). A rendelet 4. cikkelye alapján a "vállalkozások és az információs társadalom" modul keretében az Eurostat modellkérdőíve alapján, az abban meghatározott mutatókra a tagállamoknak adatot kell szolgáltatniuk. Az Eurostat modellkérdőívének fejlődését a kezdetektől követjük, és saját kérdőívünket annak messzemenő figyelembevételével alakítottuk ki. A vállalkozások IKT-használatát megfigyelő adatgyűjtésünk 2001-ben indult, annak adatait éves rendszerességgel kérjük a magyar vállalkozásoktól. A kérdőív számos fejlesztésen esett át, melyek keretén belül átalakításokat végeztünk az addigi tapasztalatok alapján, valamint beépítettük a változó uniós követelményeket.

E kiadvány célja az, hogy bemutassa az IKT-eszközök terjedésének jellemzőit, az egyes nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásának sajátosságait, illetve az elektronikus kereskedelem szintjét, kitérve annak korlátaira is.

A vizsgálat csak a 10 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetekre terjed ki.