| | Szárnyaló, vad, büszke dalban |
| | Tegnap volt, vagy sose szólt a |
| | Vészharangból gyászharang, |
| Nász se volt és gyász se volt és vész se volt, |
| Tán nem is harang, csak csörgősipka volt, |
| | Fent a felhők közt kaszált |
| Messze láthatáron túlig meg se állt |
| | Véres vészed, gyáva gyászod |
| | Nem harang ez, messzedörgő, |
| Zsémbelő és recsegő és fecsegő fa, |
| Légi hintód, régi hintód sárbasíró tajiga, |
| | Berregésre nem repül már, csak üget |
| Vágyad, álmod, gerjedelmed, lent a porban tekereg |
| Már az ember rajta úgyse túlsokáig szerepel |
| | Csak papol és csikorog és kelepel |
| | Jöjjön vissza a te órád, legyen újra |
| Volt harangod, tegnapod volt, mégse volna holnapod, |
| Melyre hangod és harangod, régi rangod, megkapod?! |
|
|
