Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.]Bulla Miklós - Tamás Pál
Magyarország környezeti jövőképe
The visions of the future environment of Hungary


TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezető (Bulla Miklós és Tamás Pál)
1. Magyarország környezeti jövőképe egy évtized távlatából (Bulla Miklós és Vári Anna)
2. Természeti erőforrás-gazdálkodás (Buday-Sántha Attila)
3. Ökológiai modernizációs forgatókönyvek Magyarországon (Tamás Pál)
4. Gazdaság és környezetvédelem: trendek és eredmények (Kerekes Sándor)
5. Környezetjog és intézményrendszer az EU-csatlakozás előtt és után (Bandi Gyula)
6. Fenntartható(-e a) vízgazdálkodás(?) (Buzás Kálmán és Simonffy Zoltán)
7. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék (Ángyán József)
8. Az energetika új félszázada (Tamás Pál, Vári Anna, Ferencz Zoltán és Schmidt Andrea)
9. Elmélkedések az élelmiszer-biztonságról (Balázs Ervin)
10. A globalizációtól a Kárpát-medencéig (Bulla Miklós és Pomázi István)
11. Természetvédelem Magyarországon ma és holnap (Persányi Miklós)
12. Környezeti érdekérvényesítés konfliktusai (Szirmai Viktória)
13. A fenntarthatóság lokális programjai (Szlávik János)
14. Budapest a közép-európai Manhattan (kerekasztal-beszélgetés)
15. Gazdasági változások és környezeti stratégiák (Tamás Pál)



Bevezetés

A hazai környezeti kutatásokban már a '80-as évek második felében megjelenik a társadalmi és gazdasági elem. Egyfelől a nemzetközi színtéren megszülető első fenntarthatósági koncepciókban is megfogalmazódik annak felismerése, hogy különbözőképpen meghatározott társadalmi és gazdasági folyamatok, érdekek, akaratok feltérképezése nélkül nem készíthetőek használható környezetpolitikai elképzelések.

Másfelől az is nyilvánvalóvá válik, hogy nem állíthatóak össze kiérlelt társadalmi előrejelzések, gazdasági stratégiák sem anélkül, hogy azokba a környezeti szempontot valahogy ne integrálnák.

...

A technológia nem csupán eljárások célszerű folyamata, hanem kulturális eredmény, szükséglet és lehetőség is. Ennek megfelelő föltételekkel. Létrehozása és elsajátítása folyamat, amelyben részt kell vegyen az alkalmazásba vevő közösség, különben szétrombolja azt. Számos példa ismert világszerte, hogyan pusztított el "fejlett technológiát átadó segély" évszázadok óta működő, tehát fenntarthatónak tekinthető közösségeket. Amelyekben azelőtt mindenkinek volt tevékenysége, helye a munkamegosztásban, és ennek köszönhetően az abban a közösségben szokásos igényszinten kielégítő fogyasztása. Az új technológia azonban tönkretette a korábbi környezetet, "hatékonysága" fölöslegessé és így szegénnyé tette a közösség többségét.

Kissé más hangsúlyokkal, de lényegében hasonlóképp lát(tat)ja a helyzetet és a lehetőségeket a "globális biznisz" egyik kommunikátora a Tomorrow c. kéthavi lap, amely a világkonferencia elé időzített számában mindenesetre kérdésként teszi föl a Rio óta eltelt időszakról, hogy az vajon a fenntarthatóság évtizede volt-e? A föntebb említett üzletembereket idézve és megcélozva választja 22 iparágat áttekintő riportja mottójául: "Az eredmények félig se olyan rosszak, mint amitől féltünk, és félig se olyan jók, mint amelyekben eredetileg reménykedtünk."

Vélhetőleg hosszú út/átmenet vezet a jövő felé, amely egyébként is egyelőre még csak meglehetősen elmosódottan körvonalazódik.


×