36

1849. augusztus 18.
  Haynau+ előterjesztése Ferenc Józsefnek*

Nr. 3673/Operations-Kanzlei (hadműveleti iroda), geheim (titkos)

Temesvár, 1849. augusztus 18.

 

Kiegészítésül tegnapi 3656. szám legalázatosabb jelentésemhez*, amely arról szólt, milyen szokatlan módon fogadta az orosz parancsnok a lázadófőnököket, és hogyan bánik velük, bátorkodom felségednek a következő, biztos forrásból származó adatokat pótlólag legmagasabb tudomására hozni.

Valóban igaz, hogy Görgeyt és a többi főnököt, Kisst, Poeltenberget, Leiningent, Törököt stb. meghívták Rüdiger+ gróf asztalához, és ezt azzal a kijelentéssel igazolgatták, qu’on ne peut pas les laisser mourir de faim –,* és igaz az is, hogy ebből az alkalomból a nevezettek eddigi egyenruhájukban, oldalfegyverrel és forradalmi kitüntetéseikkel feldíszítve jelentek meg. Rüdiger+ tábornok maga mondja, hogy Kiss+ császári királyi altábornagyi egyenruhát hord.

Nem felel meg pontosan a valóságnak, hogy ebből az alkalomból Rüdiger+ tábornok Görgey+ egészségére mondott pohárköszöntőt, de igaz, hogy az ellenségeskedés szerencsés befejezésére pohárköszöntőt mondtak, és minden jelenlevő ivott is rá; az is igaz, hogy sok orosz tiszt kimutatja, ha nem is az üggyel, de az ügy képviselőivel való leplezetlen együttérzését, és kart karba öltve mutatkozik honvédtisztekkel osztrák katonák jelenlétében. Óaradon császári királyi tisztek a botrány elkerülésére kénytelenek voltak elhagyni egy kávéházat, mert orosz tisztek: egy teljes díszbe öltözött, háromszínű szolgálati övet viselő honvédtisztet hoztak be oda. Magasabb rangú tisztek, és maga Rüdiger+ lovassági tábornok is nyíltan hangoztatják Görgey+ állítólag oly lovagias jelleme, Leiningen+ vezérőrnagy képességei és kitűnő magaviselete iránti csodálatukat. De ami a legkülönösebben hangzik, Rüdiger+ gróf a lázadófőnökök nézeteinek ocsmányságával, felforgató szándékaikkal kapcsolatban is kételyeket hangoztat, és határozottan azt állítja, hogy nézete szerint a lázadók ügye nem is olyan igazságtalan, hogy az osztrák kormány balfogásai és kétértelmű magatartása kényszerítette őket az ellenállásra, és hogy ez a magyarázata a kormányzat ellen nyíltan kimondott gyűlöletnek, amelyet ő a társadalom minden rétegében és minden nemzetiségnél megtalált. Rövidre fogva, úgy tetszik, hogy nem lázadókat lát ezekben az emberekben, nem Lamberg+ gróf gyilkosait, nem annak a pártnak a vezetőit, amely a császárság fővárosát a törvényes uralkodó elleni forradalomban hadsereggel támogatta, hanem – szinte a Magyarország érdekében tartott radikális angol népgyűlések szellemében – egy igazságtalan elnyomás ellen harcoló nemzetnek a harcosait, akikkel szerencsétlenségükben és legyőzve is tisztelettel kell bánni.

Ezért tanácsolják az amnesztiát és a foglyok szabadon eresztését; ez az utóbbi – hála a lehető leggondatlanabb őrségnek – gyakorlatilag időközben már meg is valósult, mert az oroszok saját adatai szerint a majdnem harmincezer fogolyból alig tizenötezer van meg, de köztük több mint kétezer-kétszáz tiszt, akik Oroszország oltalmában bíznak, és számuk napról napra nő. Úgy látszik, a hadianyagot sem őrzik igazán lelkiismeretesen, legalábbis a lovakat, hiszen sokkal többnek kellene lennie, mint a megadott számnak, kb. négyezernek.

Görgey+ lázadóvezér feleségével együtt a varsói herceg főhadiszállásán tartózkodik.

Mélyen meg vagyok győződve róla, hogy őfelsége, Oroszország nemes szívű császára semmit sem sejt tábornokainak ezekről a megfoghatatlan balfogásairól, amelyeknek, ha továbbharapóznak, az orosz császárságra nézve is veszedelmes jelentőségük lehet.

Haynau
 táborszernagy




Hátra Kezdőlap Előre