| Kivirágzott az árkosi temető, |
| Nem tartok én immán* többé szeretőt; |
| Szeretőm lësz az árkosi temető, |
| Oda temessenek engëm legelsőbb. |
|
| A citrusfa levelestől, ágastól: |
| Hogy váljunk mëg, édës rózsám, ëgymástól? |
| Úgy váljunk mëg, kedves rózsám, ëgymástól, |
| Mind a fényës csillag rogyogásától*. |
|
| No! ha elmész, kedves rózsám, kévánom, |
| Az út előtted mind rózsává váljon! |
| A ződ fű ës édës álmot terëmjën; |
| Szűved engëm soha el ne felejtsën! |
|
| Patak martján nevekëdék tulipánt: |
| Az én szűvem tégëd óhajt, tégëd várt, |
| Amik gyűrűt jegybe adtam, add vissza; |
| Nálam ës kész a jegyruha, vëdd vissza! |
|
|
