| Látom életëmët, nem igën gyönyörű, |
| Az én két orcámon folydogal a könyű. |
| Ha tudtad határát rövid szeretetnek, |
| Métt nem hagyál békét én árva fejemnek. |
|
| Mindën madarkának szabad ágra szállni, |
| Csak nekëm nem szabad az utcán sétálni; |
| Titkos szeretetnek nem këll cégért dugni; |
| Mett vadnak irigyek s el fognak gátolni. |
|
| Sír az út előttem, bánkodik az ösven, |
| Még az ës azt mondja: ádjon mëg az Isten! |
| Adjon mëg az Isten mindën jovaival, |
| Min’ kerbeli rózsát drága illatokkal! |
|
| Ahol én elmënyëk, még a fák ës sírnak, |
| Gyászos ágairól levelek lehullnak; |
| Ha tudtad határát rövid szeretetnek, |
| Métt nem hagyál békét szabad életëmnek? |
|
|
