| Csá elé, hí elé, az én rózsám felé! |
| Csá elé, hí elé, az én rózsám felé! |
|
| Az ökör a fődet nem magának szántsa, |
| Asszony a lányát nem magának tartsa. |
|
| Szépën fëlneveli, más kézre ereszti*, |
| Keservesën nëzi, hogy más üti-veri. |
|
| Elmënt az én rózsám idegën országra, |
| Azt izente vissza, hogy mënjek utánna. |
|
| Nem mënyëk utánna idegën országra, |
| Inkább mëggyászolom feteke ruhába, |
|
| Délig fetekébe, délután fejérbe, |
| Estefelé pedig lilaszín selyëmbe. |
|
| Feteke városnak fejér tornya látszik, |
| Az én édës rózsám más ölibe jádzik. |
|
| Fëlmënék a hëgyre, lenézék a vőgybe, |
| Ott van az én rózsám talpig fetekébe. |
|
| Csak azétt* szeretëm falu végin lakni, |
| Odajár a rózsám a lovát itatni. |
|
| Nem lovát itassa, magát mutogassa, |
| Piross két orcáját velem csókoltassa. |
|
| Miétt az ördögétt tudlak úgy szeretni, |
| Hogy gondolatomból ki sem tudlak vetni. |
|
| Nem anyától lëttél, rózsafán termëttél, |
| Piros pünköst napján hajnalba születtél. |
|
|
