| Virágos rét, füves halom, |
| Ott kaszál az én galambom, |
|
| Kaszáscsillag van az égën, |
|
| Ő kaszálja, s én takarom, |
|
| Feteke gyász alatt lakom, |
| Mindën kedvem el van zárva. |
|
| Kétrét hajlott az egekën; |
| Egek, egek, szánjatok mëg, |
| Bánatimtól mëntsetëk mëg. |
|
| Ha az egek mëg nem szánnak, |
| Könnyhullásim mëg sem állnak; |
|
| Bódog isten, sok sírásim, |
| Akiétt sokat szaggattam*, |
| Jaj, én attól elmaradtam. |
|
| Ha azt kérdik: azt ki rakta? |
| Azt ëgy szëgény árva rakta, |
| Kinek nincsen apja, anyja, |
| Sem ëgy igaz tesvérbátyja. |
|
| Arról tudják, hogy árva vagy, |
| Hogy ëgy házba ëgyedül vagy, |
|
| Úgy mëg vagyok én átkozva, |
|
| Verjën mëg az én teremtőm, |
| Mett nem vótál hív szeretőm, |
| Nem vót nekëd teljes eszëd, |
|
| Ó, még a fák ës könyveznek, |
| Hogy véletlen szerettelek! |
| Úgy mëgváltam szeretőmtől, |
| Mind ág szép ződ levelitől. |
|
| Mëgváltunk, rózsám, ëgymástól, |
| Eltőt a nyár, jaj, be nagy kár! |
| Be szép, aki párjával jár! |
|
| Be szép, aki szépët szeret; |
| Mett én ëgy szépët szerettem, |
| De azt el sem felejthetëm! |
|
| Színëm sem vót, úgy búsultam; |
| Jaj, mindënből kiposztultam. |
|
| Mindën lëánnak azt hagyom, |
| Gyászvirágot ne gyomláljon; |
| Mett ha gyászvirágot gyomlál, |
|
|
