[Túl a vízën Tótországon…]*

Túl a vízën Tótországon,
Repül madár a ződ ágon,
Hadd el, hadd el, hadd* repüljön,
Csak a szűved mëg ne hűljön.
Kötőt kötünk a lábára,
Elrepittsük nemsokára,
Hogy repüljön el aharra,
Barna babám ablakára.
Kálvénista termëtt rózsa,
Nem vétëttem nekëd soha,
Nem ës vétëk, amíg élëk,
Amíg zeng bennem a lélëk.
Sárga dinye, ződ ugorka,
Haragszik rám ëgy lëánka;
De mi haszna a haragja,
Ha ingëm ölel galambja?
Keresztúri szitakérëg,
Majt mëgöl ingëm a mérëg,
Csupa szároz korttyal élëk,
Mett veled nem beszélhetëk.
Tavaszi szél útat száraszt,
Mindën madár társat választ,
Hát én immán* kit válasszak?
Bokrétát kire akasszak?


Hátra Kezdőlap Előre