| Ne csald ártatlan szűvemët; |
| Az ën szűvem csalni nem tud, |
| Igazán szeret, nem hazud. |
|
| Vár’ mëg, vár’ mëg, én édësëm, |
| Még mëgver tégëd az Isten, |
| Se nem értem, se nem másétt, |
| Csak az igaz szeretetétt. |
|
| Fogjon is mëg az én átkom, |
|
| Elmëntél s nem bócsúztál* el, |
| Mëgátkozlak, hogy hërvadj el; |
| Jere vissza, bócsúzzál* el, |
| Átok alatt ne hërvadj el. |
|
| Kétrét hajlott az egekën, |
| Ha még ëgyet hajlott vóna, |
|
| Bánat szorittsa kétfelől, |
| Mett nem járhat szabadjába. |
|
| Mikor szabad madár vótam, |
| Ahol tetszëtt, ott sétáltam; |
| De már fogoly madár vagyok, |
|
| Csordul könyvem le a fődre, |
|
| Fëlsüte, de nem tisztába, |
| Jaj, elborult gyászhomályba. |
|
| Az ég alatt s a főd színén |
| Ëgy sincs olyan árva, mind én; |
| Árva biz én rózsám nékül. |
|
| Hallgassunk ëgymás szovára; |
| Jól tanál* ëgyütt két árva, |
| Bújjunk ëgymás árnyékába. |
|
|
