| Dombon belöl van ëgy szűk házacska, |
| Abba sír a vénlëán magába, |
| Hogy nem vitték férhëz a fassángba*, |
| Hanem otthon hatták a pucokba. |
|
| Fassáng után fassáng* jő és repül, |
| Mégës a sor rëám mind nem kerül. |
| Már mëguntam a kéretést várni, |
| Magam fogok szërëncsét próbálni; |
|
| De az eszëm fël nem tudja érni, |
| Legelőbb ës kit këllessék kérni. |
|
| Jó lënne, ha diákot kéretnék, |
| Mett a nekëm mindënkor tetszenék; |
| De a diák csak guzsalyaskodik*, |
| A mënyecskék tőllem elszeretik. |
|
| Vetëtt ágyam majt* a padlót éri, |
| De azt kérni sënki nem ës méri; |
| Nem ës adjuk, ha csak paraszt kéri, |
| Odaadjuk, ha jó nemës – néki. |
|
| Párta! párta! búra termëtt párta! |
| Mét születtél erre a világra? |
| Ha mëgfoglak, messzint elhajítlak, |
| A gát alá kővel lenyomatlak. |
|
| Elviseltem harminchárom pártát, |
| Harminchárom szëdërjes rokolyát, |
| Harminchárom sarumnak a talpát, |
| Mégsem vëtem ëgy pénz-érő hasznát. |
|
| Bár az Isten olyan csudát tënne, |
| Hogy valaha legénesső lënne; |
| Kifekünném az út közepire, |
| Hogy vajëgy mán* rëám ës csëppenne! |
|
|
