LXXXVI
A högyön való virág azt üzeni a mezőn
valónak, hogy mikó talákozzanak.
Ez azt üzeni vissza: Szönmihály napján a fenyőágon, osztán a kendörágon. |
|
(Szőlővirág
izen a búzavirágnak: találkoznak Szentmihály napján a fenyőágon, a kenderágon,
mert az unitáriusok ekkor vesznek úrvacsorát, s az asztal fenyőfa, az
abrosz kenderből szőtt.)
LXXXVII
Háromszáz arató mit csinál egy nap legtöbbet? |
|
(Lyukat
a búzaszálon)
LXXXVIII
Melyik ennek a széjös e világnak a legelső feje? |
|
(„Az
ekefő, mett a csinál a császárnak is önni”, Pucok szerint.)
LXXXIX
Egy disznyónak tíz malacca, mind a tíz
szopik, még sincs egy is széjtől. |
|
(Egy kerékbe tíz fentő,
mindegyik szopja azt a kerékfejet,
még sincs egy is közböl, mert a mind szélytől van.)
XC
Mi az, aminek tíz lába s öt bocskora van? |
|
(A
kerékfő)
XCI
Melyik az a fa, amelyik főfelé gyökerezzik, s lefelé ágazzik? |
|
(Az
eszterhéj)
XCIII
Hát az karónak mikó van mind a két vége a fődbe? |
|
(Mikor
a tetejibe fazakat húznak)
XCV
Százból elvösznek kétszázat, mégis a száz megmarad: mi a’? |
|
(Száz
kanzsa*
malac vagy egyéb bakféle, amit ki szoktak herélni.)
XCVI
Fölülék zörgődömre, elmönék zajgódomba, elévöttem
hímecskét,
vöttem vélle tibódit, hazahoztam tibódit, töttem asztalra, odafuta váramüre,
elkapá tibódit, főkapám hebehurgyát, úgy megvágám váramürét,
hogy mindjá bédőle fitykalócsába. Mi a’? |
(Szekér, vásár, pénz, hús, macska, vaskalán, góc* alja)