Rákóci kis úrfi

(Az eladott lány I.)

Rákóci kocsmába
Két karajcár a bor,
Arra mén, arra mén
Szegény özvegyasszony.
– Gyere be, gyere be
Szegény özvegyasszony,
Igyál egy icce bort,
Vagy ha kettő köll is.
Sem magad pénzére,
Sem a fiadéra,
Hanem a lányodér,
Bodor Katalinér.
– Lányom, édös lányom,
Bodor Katalina,
Eladtalak tégöd
Rákóci kocsmába,
Rákóci kis úrnak.
– Anyám, édösanyám,
Kedves szülődajkám,
Mér adtál gyilkosnak,
Rákóci kis úrnak,
Ki nappal aluszik,
Éjjel gyilkolódik?
– Anyám, édösanyám,
Kedves szülődajkám,
Micsoda sereg az
A fekete sereg:
Napkeletről jönnek,
Napnyugatra mönnek.
– Lányom, édös lányom,
Bodor Katalina,
Az teérted jön az
A fekete sereg.
– Jónapot, jónapot,
Kedves napamasszony.
Fogadja el Isten
Kedves lányom urát.
– Hol vagyon, hol vagyon
Én jögybéli mátkám?
– Az első szobába
Ékesíti magát.
– Jónapot, jónapot
Én jögybéli mátkám!
– Fogadja el Isten
Rákóci kis úrfit! –
Akkor ott fölkapja,
Lófarkához köti,
Tüskékről tüskékre,
Bokrokra hurcolja.
– Lassun járj, lassun járj,
Rákóci kis úrfi,
Már piros cipellőm
Sarkig vérben úszik! –
Akkor ott fölkapja,
Kengyelt megszorítja,
Tüskékről tüskékre,
Bokrokra hurcolja.
– Lassun járj, lassun járj,
Én jögybéli mátkám,
Már arany koszorúm
Félig vérben úszik! –
Akkor ott fölkapja,
Keblére szorítja,
– Mit önnél, mit innál,
Én gyöngybéli mátkám?
– Sem innám, sem enném,
Csak ágyba fekhetném,
Sem innám, sem enném,
Csak ágyba fekhetném.
– Mit ennél, mit innál,
Én gyöngybéli mátkám?
– Anyám asztalárul
Csecse-madár szárnyát,
Anyám ablakárul
Jó fehér bort innám.
– Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Zöldellő kapudat,
Hadd vigyék be rajta
A te hű lányodat.
Nyisd ki, anyám, nyisd ki
Zöldellő kapudat,
Vesd meg, anyám, vesd meg
Víg halott ágyamat,
Vesd meg, anyám, vesd meg
Víg halott ágyamat.

Törökkoppány (Somogy)




Hátra Kezdőlap Előre