Mér küldött el ingem…

(Az elrabolt és visszatért lány)

– Anyám, édesanyám, mér küldött el ingem,
Anyám, édesanyám, mér küldött el ingem,
Idegen országra, s a nagy hosszú útra?
Idegen országra, s a nagy hosszú útra?
Mentem, mendegéltem s az nagy hosszú úton,
Mentem, mendegéltem s az nagy hosszú úton.
Visszatekintettem, jönnek az törökök,
Jönnek az törökök, rabolnak el ingem!
Jaj, már az törökök oda es érének!
Jaj, már az törökök oda es érének!
Istenem, Istenem, elrablottak ingem!
Istenem, Istenem, elrablottak ingem!
Itt lett lenne nekem az én jó édesem,
Itt lett lenne nekem az én jó édesem,
El nem vittek lenne, ő nem hatta lenne.
El nem vittek lenne, ő nem hatta lenne.
Istenem, Istenem, de messze az hazám!
De messze az hazám, várhat édesanyám!
Már elzártak engem örökös tömlöcbe.
Már elzártak engem örökös tömlöcbe.
Jaj, már az tavasszal még a vadgalamb es,
Jaj, már az tavasszal még a vadgalamb es
Ződ erdő közepin csak párját sirajsa,
Ződ erdő közepin csak párját sirajsa,
Ágról ágra repül, fészket rak magának,
Ágról ágra repül, fészket rak magának.
Jaj, én a temlecbe párom nem találom,
Jaj, én a temlecbe párom nem találom!
Istenem, Istenem, ha levelet írnék,
Istenem, Istenem, ha levelet írnék,
Az én galambomnak hírt hogy es küldhetnék,
Az én galambomnak hírt hogy es küldhetnék,
Hogy tudja meg ő es, el vagyok rabolva.
Hogy tudja meg ő es, el vagyok rabolva.
Rizget a két kezem, jaj, én nem írhatok!
Rizget a két kezem, jaj, én nem írhatok!
Hullnak a könnyeim, még írni se látok.
Hullnak a könnyeim, még írni se látok.
Istenem, Istenem, akkor fogok írni,
Istenem, Istenem, akkor fogok írni,
Mikor az szép csillag reám fog ragyogni,
Mikor az szép csillag reám fog ragyogni.
Istenem, Istenem, adjál egy nagy szelet,
Istenem, Istenem, adjál egy nagy szelet,
Hogy borítsa össze temlecnek tetejit,
Hogy borítsa össze temlecnek tetejit!
Istenem, Istenem, indítsd meg a vizet,
Istenem, Istenem, indítsd meg a vizet,
Hogy vigyen el ingem anyám ajtójára,
Hogy vigyen el ingem anyám ajtójára.
Hogy tudja meg ő es, el vagyok rabolva.
Hogy tudja meg ő es, el vagyok rabolva.
De nem sok időre törökök megbíztak,
De nem sok időre törökök megbíztak,
Ingemet kicsaptak, még künn es járkáljak,
Ingemet kicsaptak, még künn es járkáljak.
Istenem, Istenem, segíts meg ingemet,
Istenem, Istenem, segíts meg ingemet,
Segíts meg ingemet, hogy hazamehejsek,
Segíts meg ingemet, hogy hazamehejsek.
El es indulék én az nagy hosszú útra,
El es indulék én az nagy hosszú útra.
Haza fogtam érni anyám ajtójába,
Haza fogtam érni anyám ajtójába.
Anyám, édesanyám, erejszen bé ingem,
Anyám, édesanyám, erejszen bé ingem!
Haza fogott jönni elrablott leánya,
Haza fogott jönni elrablott leánya.
Anyám, édesanyám, nem tudtam gondolni,
Anyám, édesanyám, nem tudtam gondolni,
Hogy én még vaj egyszer kendet fogom látni!
Hogy én még vaj egyszer kendet fogom látni!
Anyám, édesanyám, hol van az én babám?
Anyám, édesanyám, hol van az én babám?
Babám ott lett vóna, ki es váltott vóna.
Babám ott lett vóna, ki es váltott vóna.
– Fiam, édes lányom, honn van a te babád.
Fiam, édes lányom, honn van a te babád. –
Már az édesanyja oda fogta hívni.
Már az édesanyja oda fogta hívni.
– Gyere, édes fiam, hazajött leányom!
Gyere, édes fiam, hazajött leányom!
Akit az törökök el fogtak rablani,
Akit az törökök el fogtak rablani. –
Jaj, már az babája oda fogott érni,
Jaj, már az babája oda fogott érni.
Eleli a nyakát, csókolja arcáját,
Eleli a nyakát, csókolja arcáját.
– Babám, édes babám, el vótál rabolva,
Babám, édes babám, el vótál rabolva.
Hogy es tudtál magod erre visszajenni?
Hogy es tudtál magod erre visszajenni?
Megbíztak törökök, haza fogtam jenni,
Megbíztak törökök, haza fogtam jenni.

A törökök immár megbíztak benne, hogy sok ideje ott vót. Kicsapták, hogy ott elé járjon. Igen, de őt mikor kicsapták, addig futott elé felé, míg hazaért.

 

Lészped (Moldva)


Kallós Zoltán: Balladák könyve. Bukarest, 1970. újabb bővített kiadás. Bp., 1973. 328-334. (Dallammal)




Hátra Kezdőlap Előre