Vajda János siratója

– Vajda János, mit gondoltál,
Mikor hazúl elindultál?
– Én egyebet nem gondoltam,
Három kútnál fölindultam.
Szíjam csattja leszakada
A véletlen halálomra.
Szíjam csattja leszakada
A véletlen halálomra.
Lunguj Tódor, jó barátom,
Béküljünk meg, én nem bánom.
Lunguj Tódor, jó barátom,
Béküljünk meg, én nem bánom.
A harmadik szózatomra
Úgy elvesztem a nagy vérbe,
Úgy elvesztem a nagy vérbe,
Mint kicsi hal a tengerbe.
Erdő, erdő, mit vétettem,
Mikor rajtad átalmentem?
Én egyebet nem vétettem,
Csak rajtad keresztül mentem.
Árnyékodba lefeküdtem,
Ott egy cseppet szenderedtem.
Mikor szemem felvetettem,
Három csendőr áll mellettem.
– Érted jöttünk, el is viszünk,
Érted jöttünk, el is viszünk,
Tömlec házáig kisérünk,
Tömlec házáig kisérünk.
– Arra kérem az urakot,
Engedjenek bár egy napot.
Engedjenek bár egy napot,
Míg egy levelet íratok.
Ha egyet nem, bár egy felet,
Ha egyet nem, bár egy felet,
Öleljen meg, aki szeret,
Öleljen meg, aki szeret…
Csereg-bereg a vasajtó,
Talán jön a tömlecbíró.
Vizitálja fejem alját,
Nem ástam-e meg az alját?
Nem aluszom tollupárnán,
Nem aluszom tollupárnán,
A rekesznek két deszkáján,
A rekesznek két deszkáján.
A lájbimmal takaródzom,
A lájbimmal takaródzom,
Fájó szívvel gondolkozom,
Fájó szívvel gondolkozom…
Rózsám, rózsám, édes rózsám,
Mondd meg te édesanyádnak,
Ne örüljön bánatimnak,
Ne örüljön bánatimnak.
Mert ha bánatimon örül,
Kíst verek a szívem körül.
Mert ha bánatimon örül,
Kíst verek a szívem körül.

Lészped (Moldva)


Moldvai csángó népdalok és népballadák. (Szerkesztette: Faragó József és Jagamas János) Bukarest, é. n. (1954)., 175-177. (Dallammal)




Hátra Kezdőlap Előre