Bécs, 1548. január 15.
Hogy eddig semmit sem írtam tekintetes és nagyságos uraságtoknak, oka az volt, hogy uraságtoknak semmi bizonyosat nem írhattam. Elküldtem mégis a Király Őfelségének a mását annak a levélnek, hogyan akarnák szolgáim a kegyelmet és annak mását is milyen biztosítékot akarnak kiszabadulásomról. Most már a Király Őfelségének döntésén múlik, ha ilyen módon akar-e levelet adni nekik, ahogyan ők kívánják vagy sem. Hogy pedig tekintetes és nagyságos uraságtok a barátaink pénzét egybegyűjtötte, hálát adok érte uraságtoknak. Ahol pedig kéri, hogy a maga pénzét, amit a barátaitól vett kölcsön, visszaadhassa, ha nincs szükség rá, könyörgök, uraságtok ezt semmiképpen ne tegye, hogy emiatt szabadságom, ha Istennek úgy tetszenék, ne halasztódnék. Egészségemről azt írhatom tekintetes és nagyságos uraságtoknak, hogy annyira legyengültem, és erőm annyira elhagyott a folytonos betegeskedéstől és amiatt, mert semmit sem tudok enni, hogy magam sem hiszem, hogy természetem újra megkönnyebbedhetne. Isten tekintetes és nagyságos uraságtokat tartsa meg a legboldogabban.
Détshy Mihály fordítása