Magyar Országos Levéltár Zichy család levéltára f. 217. et BB. Perényi család No. 105. – Détshy Mihály kutatásaiból tudjuk, hogy Forgách⁺ azon állítását, miszerint Perényi Ferenc⁺ kilétének ügye Ferdinánd⁺ bíróságait is megjárta, két okirat igazolja. Az egyik irat az egri káptalan 1550. január 9-i bizonyságlevele, amelyet Ferdinánd 1549. december 11-i rendelkezésére adott ki. A király teljes terjedelmében megismételt rendelkezése szerint Perényi Gábor⁺ kérelmezte, hogy bizonyos Poor Mihály ügyében, aki a néhai Perényi Péter⁺ fiának mondja magát, tartasson vizsgálatot. A káptalan ezért meghallgatta két kanonok tagját, akiket korábban hasonló megkeresésre már kiküldtek, és ezek beszámoltak arról, hogy 1548. május 10-én Perényi Gábor⁺ füzéri⁺ várában egyházi és világi személyek előtt az említett Poor Mihály vallomást tett, és ezt – bizonyára az akkor készült jegyzőkönyv alapján – ismertették. Eszerint a vallomást tevő előadta, hogy ő nem Perényi Péter⁺ fia, hanem Poor Farkas esztergomi polgár és Bersényi Zsófia gyermeke. Ennek igazolására harminchárom pontban adott számot esztergomi helyismeretéről, és beszámolt általa ismert esztergomi lakosokról, épületekről és eseményekről. […] Saját személyéről szülei nevén kívül elmondta, hogy őt a török egy portya, »rablás« során hurcolta el sokadmagával Esztergomból, és mintegy három évig raboskodott Törökországban. Elhurcolása időpontját nem jelöli meg, de egy elbeszélt eseményből, amelynek szemtanúja volt, megállapítható, hogy 1539 nyárutóján vagy kora őszén eshetett fogságba, és így 1542-ben tért haza, ami megfelel az állítólagos Perényi Ferenc⁺ felbukkanása időpontjának. A Perényi-birtokok közül, ahol megfordult, csak Patakot⁺ nevezi meg. Innen Galgócra⁺, Perényi Péter⁺ sógorának, Thurzó Eleknek⁺ a birtokára szökött, de nem nagybátyjánál keresett menedéket, hanem egy helybeli polgárnál szállt meg. Ide Füzérből nyestprémeket küldtek számára, talán Perényiné utasítására. Pataki⁺ és galgóci tartózkodásának időpontját nem említi, és azt sem tudjuk, mikor és hogyan került az 1548. május 10-i kihallgatásra Füzér várába. A kihallgatás időpontja arról tanúskodik, hogy az akkor alig tizenhat éves Perényi Gábor⁺ vagy familiárisai Perényi Péter⁺ 1548. március 1. körüli halála után siettek rendezni az örökösödési igénnyel fellépő férfi személyazonosságát. A részletes és megbízható esztergomi helyismeretről tanúskodó vallomás bizonyítani látszik, hogy az állítólagos Perényi Ferenc⁺ valójában az esztergomi Poor Mihály volt. Különös módon Poor a kihallgatás és önleleplező vallomás után nem maradt Perényi Gábor⁺ őrizetében, nem is tűnt el a színről, hanem a legmagasabb fórumokhoz fordult, fenntartva korábbi állítását és feltehetően örökösödési igényét is, amint azt a másik okiratból megtudjuk. Az egri káptalan itt közzétett bizonyságlevelének, illetve I. Ferdinánd abban foglalt rendelkezésének kelte arra utal, hogy Perényi Gábor⁺ 1550 elején bíróság elé kívánta vinni az ügyet. Valószínűleg ennek ellenében az állítólagos Perényi Ferenc⁺ szintén tanúkat hallgattatott ki. Révai Ferenc⁺ nádori helytartó bizonyságlevele szerint Ferdinánd Pozsonyban⁺ 1550. február 8-án kelt rendelkezésével utasította a helytartó protonotáriusát, hogy a Perényi Gábor⁺ előadása szerint a magát Perényi Ferencnek⁺, Péter fiának valló Poor Mihály megkeresésére két nappal előbb tartott tanúkihallgatás jegyzőkönyvének másolatát adja ki Gábor számára jogainak biztosítására.” Détshy Mihály kutatásainak és az általa föllelt, 1548. május 10-i kihallgatás jegyzőkönyvének szövege az Esztergom Évlapjai-ban megjelenés előtt van.